May néhány perccel azután szólalt fel a londoni alsóházban, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.
Az 50. cikkely szabályozza – és szerdai aktiválása hivatalosan elindította – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra.
Theresa May az alsóházi képviselőket tájékoztatva kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben „nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek” hozzák.
Hozzátette: az Egyesült Királyság egységes országként tárgyal majd az EU-val, figyelembe véve az ország mindegyik nemzetének érdekeit.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a skót kormány a héten hivatalosan is megkezdte az újabb függetlenségi népszavazás kiírásának előkészületeit, arra hivatkozva, hogy az országos átlaggal ellentétben a skót választók jelentős, 62 százalékos többsége a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson.
Theresa May azonban már a skót kormánynak az újabb referendum előkészítésére felhatalmazást adó keddi edinburghi parlamenti szavazás előtt gyakorlatilag kizárta az újabb skóciai függetlenségi népszavazás közeljövőbeli engedélyezését, mondván: jelenleg minden energiát az Európai Unióval folytatandó tárgyalássorozatra kell összpontosítani, és ha ezzel egy időben a skóciai népszavazással is foglalkozni kellene, az rontaná az esélyeit egy olyan megállapodás elérésének az EU-val, amely Skócia számára is kedvező.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló szerdai alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök hangsúlyozta: London továbbra is az EU-tagországok szoros és elkötelezett szövetségese marad, annál is inkább, mivel a világnak most nagyobb szüksége van a liberális demokrácia Európában honos értékeire, mint valaha, és az Egyesült Királyság is magáénak vallja ezeket az értékeket.
Theresa May hangsúlyozta azt is – és ez a kilépési folyamat elindításáról Brüsszelben átadott, szerda délután Londonban részleteiben ismertetett levélben is kiemelt helyen szerepel -, hogy a brit kormány „merész és nagyratörő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak.
A levél szerint e szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.
A levélben a brit kormány megerősíti ugyanakkor, hogy nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után. Az értesítés szerint London megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog – a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog – egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük „külön kicsemegézni” egyiket sem.
Theresa May már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.
Az értesítésben hangsúlyosan szerepel az a londoni törekvés is, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője Theresa May felszólalására reagálva kijelentette: a Labour elfogadja a brit választók döntését arról, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, de a brit kormány által felvázolt Brexit-menetrendet felelőtlennek és veszélyesnek tartja.
Corbyn különösen éles bírálattal illette a kormányfő azon korábbi kijelentését, hogy egy rossz megállapodásnál az is jobb, ha nincs megállapodás az EU-val a tárgyalási folyamat végén. A Munkáspárt vezetője felidézte, hogy a brit pénzügyminisztérium tavalyi becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 7,5 százalékának megfelelő gazdasági veszteséggel járhat, ha a brit EU-tagság kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás elérése nélkül szűnik meg.
A heves parlamenti vitában – amelyet John Bercow házelnöknek többször is meg kellett szakítania, hogy rendreutasítsa a kiabáló képviselőket – Corbyn kijelentette: a Munkáspárt több más feltétel teljesülése mellett csak akkor támogatja a konzervatív kormányt a Brexit-tárgyalások folyamatában, ha a kormányzati stratégia központi céljává válik a brit gazdaság további teljes körű hozzáférése az EU egységes belső piacához.
Az Európai Unió egy hónap múlva tart rendkívüli csúcsértekezletet, amelynek fő napirendi pontja a Brexit-folyamat elkezdése lesz, de londoni elemzői vélemények szerint nem kizárt, hogy az érdemi tárgyalássorozat csak a szeptemberi németországi választások után kezdődik.
Az Egyesült Királyság az EU-intézményekből lép ki, Európát nem hagyja el
A brit kormányfő kifejtette, hogy a tavalyi népszavazás nyomán született döntés a kilépésről nem az európai értékek elvetését jelenti. „Az Európai Uniót hagyjuk el, nem Európát, továbbra is elkötelezett partnerek és szövetségesek szeretnénk maradni barátaink számára az egész kontinensen” – olvasható a levélben, amelynek szerzője szerint a világnak most minden korábbinál nagyobb szüksége van a liberális demokrácia Európában honos értékeire, és az Egyesült Királyság is magáénak vallja ezeket az értékeket.
Theresa May kifejezte reményét, hogy országának az EU-ból való távozása után szoros és különleges partneri viszonyt építhet ki barátaival és szomszédaival. Különleges hangsúlyt helyez arra, hogy az európai uniós törvényi szabályozásnak bizonyos részei benne maradjanak majd az Egyesült Királyság majdani jogszabályrendszerében, így szavatolni lehet a folyamatosságot és a kiszámíthatóságot a brit állampolgárok, illetve más tagországok állampolgárai számára, akiknek brit földön vannak üzleti érdekeltségei.
A brit miniszterelnök szerint ha a tárgyalásokon nem sikerülne megfelelő megállapodást kötni, az gyengítené a felek közötti jövendő együttműködést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcban is. Úgy véli, ezért kell megegyezni egy jövendő szoros és különleges partneri viszony kiépítésében mind a gazdasági, mind pedig a biztonsági együttműködés területén, és London szeretné kivenni a maga részét abban, hogy Európa a továbbiakban is erős és virágzó maradjon, képes legyen vezető szerepet betölteni a világban, közvetíteni saját értékeit és megvédenie magát a biztonságát fenyegető veszélyektől. A brit kormány „merész és nagyratörő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak.
Az Egyesült Királyság egységes országként tárgyal majd az EU-val, figyelembe véve az ország mindegyik nemzetének érdekeit – hangsúlyozza levelében Theresa May, ígéretet téve arra, hogy később alaposan megtárgyalják majd, milyen hatáskörök maradjanak London kezében, s melyeket adjanak át Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak.
Theresa May szerint a Brexitről szóló tárgyalásokon a feleknek építő módon, a másik iránti tisztelet és az őszinte együttműködés szellemében kell egymáshoz viszonyulniuk. Ezzel kapcsolatosan megerősíti, hogy országa nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után, megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, miszerint az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog – a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog – egymástól nem elválasztható, és nem lehet közülük „külön kicsemegézni” egyiket sem.
Másik fontos elvként nevezi meg a miniszterelnök azt, hogy az állampolgárok érdekei álljanak az első helyen. A brit kormány már a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.
A levélíró elengedhetetlennek tartja, hogy a kilépést kövesse egyfajta átmeneti időszak, amely révén a minimálisra lehetne csökkenteni a Brexit nyomán keletkező zavarokat, elkerülve az „ugrást a semmibe”, s így lehetővé tenné mind a szigetországban, mind a bennmaradó huszonhét tagállamban a tervezést, a zökkenőmentes átállást a befektetők, az üzletemberek és más állampolgárok számára.
A levél későbbi részében a miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a Brexitről szóló tárgyalásokon figyelembe kell venni az Egyesült Királyságnak az Írországhoz fűződő sajátos kapcsolatát, akárcsak az észak-írországi békefolyamat szempontjait.