Az állam-, illetve kormányfők ígéretet tettek arra, hogy „a globális gazdasági növekedés e kockázatait” közösen fogják kezelni. A G7-országok vezetői a zárónyilatkozat szerint „különleges felelősséget” vállaltak e kihívások – nemzetközi összefogással történő – megoldásáért.
Abe Sindzó japán miniszterelnök, az ülés házigazdája arra hívta fel a G7-vezetők figyelmét, hogy cselekedjenek a következő globális válság elkerülése érdekében. A kormányfő a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző állapotokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője kevésbé ütött meg aggodalmas hangot: úgy vélte, hogy a világ „már nem a 2008-as pillanatot éli”. Hozzátette, hogy sok ország sokkal többet tudna tenni, mint amennyit jelenleg tesz.
A G7 csoport szerint a globális gazdasági növekedésre nézve súlyos kockázatot jelentene Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. David Cameron brit miniszterelnök a találkozó utáni sajtótájékoztatóján arra buzdította a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson résztvevőket, hogy a Brexit hatásait tekintve „hallgassanak barátaikra”.
A menekültáradat kapcsán Cameron megjegyezte, kiábrándítónak tartja a Nagy-Britanniába áramló migránsok magas számát, amely a statisztikák vezetése óta a második legnagyobb.
Az európai menekültválsággal kapcsolatban a vezetők megállapították, hogy globális problémáról van szó, és globális szinten kell kezelni. A közlemény szerint a G7 országai készen állnak támogatást nyújtani a menekülteknek és migránsoknak, valamint az őket befogadó közösségeknek.
A brit kormányfő úgy vélte, Nagy-Britanniának támogatnia kell a líbiai kormányt, hogy segítsen megszilárdítania hatalmát az észak-afrikai országban, amely jelen állapotában „mindenki számára veszélyt jelent”. A líbiai káoszt kihasználva embercsempészek naponta indítanak menekültekkel zsúfolásig megrakott hajókat Európa felé, és megvetette a lábát az országban az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet is.
Barack Obama amerikai elnök megemlítette, hogy az ukrán válság rendezéséről folyó nemzetközi tárgyalásokon előrehaladást értek el, de hozzátette, hogy még mindig túl sok az erőszak a kelet-ukrajnai konfliktusban.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában azt közölték, hogy szükség esetén készek további szankciókkal sújtani Oroszországot a kelet-ukrajnai válság miatt. A dokumentum leszögezte, hogy az eddigi kényszerintézkedéseknek érvényben kellene maradniuk a fegyveres konfliktus lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény teljes végrehajtásáig. A kommünikében foglaltak szerint csak akkor lehet feloldani a szankciókat, ha Oroszország teljesíti a kötelezettségeit, ha viszont Moszkva lépései nyomán az válik szükségessé, további intézkedéseket hozhatnak.
Kína fenyegetései ellenére a hét ország a zárónyilatkozatban a dél- és kelet-kínai-tengeri területi viták békés, nemzetközi jog szerinti rendezésére figyelmeztetett. Leszögezték, hogy az érintett feleknek el kellene tekinteniük az egyoldalú lépésektől, amelyek fokozhatják a feszültséget, és nem lenne szabad erőszakot alkalmazniuk vagy kényszerintézkedéseket életbe léptetniük, hogy területi igényeiket alátámasszák.
A G7-országok a hajózás, valamint az átrepülés szabadságát hangsúlyozták a Dél- és a Kelet-kínai-tengeren. A kommüniké név szerint nem említi meg Kínát. Peking mindenesetre csütörtökön felszólította tanácskozáson részt vevő országokat, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, és területi vitában áll a Fülöp-szigetekkel, Bruneivel, Malajziával, Vietnammal és Tajvannal.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki a G7-csúcstalálkozó alkalmából kétoldalú egyeztetéseket folytatott, arra buzdította Kínát és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országait, hogy állapodjanak meg egy „viselkedési kódexről”, elkerülve a viták további elmérgesedését a térségben.
A G7 országai megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy megteremtsék egy biztonságosabb, nukleáris fegyverek nélküli világ feltételeit, méghozzá úgy, hogy nem borítják fel a nemzetközi stabilitást. Ezen felül felszólították Észak-Koreát, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, szüntesse be a nukleáris fegyverek tesztelését, a rakétaindításokat és más „provokatív akciókat”.
