Az elmúlt két évben az arab államok Szaúd-Arábia által vezetett nemzetközi koalíciója rendszeresen számolt be sorsdöntő győzelmekről a jemeni polgárháborúban, a tudósítások pedig többnyire azt bizonygatták, hogy újabb és újabb településekről sikerült kifüstölni az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat arab-félszigeti szárnyának (AQAP) csapatait.
Az amerikai AP hírügynökség tegnapi riportjából azonban kiderült, hogy ezek az állítólagos győzelmek egyetlen puskalövés nélkül zajlottak, ugyanis a koalíció titkos megállapodásokat kötött az iszlamistákkal: egyeseknek fizettek azért, hogy elhagyjanak bizonyos városokat, másoknak egyszerűen hagyták, hogy fegyvereikkel és zsákmányukkal elvonuljanak a korábban általuk elfoglalt területekről.
Ez azonban könnyen visszaüthet, mivel az AQAP köztudottan a legerősebb és legveszélyesebb szárnya az al-Kaidának. A történet azonban még súlyosabb fordulatot vesz: a hírügynökségnek nyilatkozó magas rangú források szerint ugyanis az Egyesült Államok tud ezekről a titkos alkukról, Washington továbbá tartózkodik attól, hogy drónról csapást mérjen a nyílt színen visszavonuló terroristákra.
A tudósításból emellett az is kiderült, hogy az arab koalíció által támogatott jemeni milíciák elcsábítják soraikba az al-Kaida egyes fegyvereseit – mert jó harcosoknak tartják őket –, illetve felvesznek olyanokat, akik korábban az AQAP tagjai voltak. A milíciaparancsnokok ennek igazolására azt mondják: akár az ördöggel is szövetkeznek a húszik ellen.
A közel-keleti térség déli csücskében dúló többfrontos polgárháborúban ugyanis a húszi lázadók a legfőbb legyőzendő ellenség, és úgy tűnik, a cél szentesíti az eszközt. Ahogy Szíriában, Jemenben is rendkívül bonyolult érdekviszonyok táplálják a konfliktus tüzét, és csak tovább ront a helyzeten, hogy az Arab-félszigeten található országban egymással párhuzamosan két háború dúl – a civilek kárára.
Egyrészről ugyanis az Egyesült Államok és arab szövetségesei az AQAP felszámolásáért küzdenek, legalábbis a hivatalos retorika szerint. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy Jemen két regionális hatalom, Szaúd-Arábia és Irán összecsapásának színtere. A síita húszi lázadók ugyanis a perzsa állam támogatását élvezve harcolnak a konfliktus 2014-es kirobbanásakor lemondásra kényszerülő exelnök, Ali Abdullah Száleh fegyveresei oldalán, míg a másik térfélen a Rijádban oltalomra lelő, nemzetközileg elismert elnökhöz, Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű kormánycsapatok és a nemzetközi koalíció áll.
Az AP-nek egyébként arra nincs bizonyítéka, hogy az AQAP-hoz eljutott volna amerikai pénz vagy fegyver, de Michael Horton, a Jamestown Foundation amerikai elemzőház egyik kutatója azt mondja: aggasztó, hogy az Egyesült Államok közvetve segíti az al-Kaidát. Hozzátette: Washington számára fontosabb, hogy akadályozza Irán terjeszkedését.
Kegyvesztett Kanada
Szaúd-Arábia tegnap a belügyekbe való beavatkozás címén kiutasította Kanada rijádi nagykövetét, egyben visszahívta saját képviselet-vezetőjét a kanadai fővárosból, Ottawából. A királyság külügyminisztériuma nyomatékosította: senkinek sem engedi meg, hogy beleszóljon a belügyeibe. A bejelentés azt követően történt, hogy előzőleg a rijádi kanadai nagykövetség a Twitter-oldalára feltett üzenetben azt írta: nagyon aggódik az országban történt, az emberi jogi aktivistákat ért újabb őrizetbevételi hullám miatt. Kanada egyébként másképp is beavatkozik a Szaúd-Arábia által vívott konfliktusokba: miközben Ottawa az ENSZ-en keresztül 65 millió dolláros segélyt juttatott el a jemeni rászorulóknak, ismeretes, hogy az észak-amerikai ország a legtöbb fegyvert (több mint 280 millió dollár értékben) éppen Szaúd-Arábiának és a királyság szövetségeseinek adta el.