A szélsőséges és a terroristacsoportok hatékonyan használják az internetet nézeteik terjesztésére, beszervezésre és félreinformálásra. Ez ellen igyekszik fellépni a minap indult hároméves, RED-Alert elnevezésű program. A kezdeményezést az EU több mint 1,5 milliárd forinttal támogatja, amelyből 93 millió forint egy magyar kutatócsoportnak jut. – Az akadémiai tanszékek, a médiával és webes kereséssel, valamint hálózatelemzéssel foglalkozó cégek, illetve a rendőri szervek munkáját egy romániai szoftvercég koordinálja – tájékoztatott Pollner Péter, az ELTE–MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
A végső cél olyan szoftverkörnyezet kialakítása, amelynek segítségével előre jelezhetik az esetleges terrortámadáshoz vezető kezdeményezéseket, illetve azt, amikor kiképzett terroristák próbálnak beszervezni bizonytalan hátterű, erre fogékony embereket. A kutató szerint a terroristák nem rejtőzködnek a világhálón, sőt kifejezetten azt szeretnék elérni, hogy minél több emberhez jusson el az üzenetük. A hatóságok számára azonban ez tű a szénakazalban jellegű probléma.
A nagy adatforgalomból nehéz kiemelni a komolyan veendőket, így sok esetben csak utólag derül ki, hogy az öngyilkos merénylő videóüzenetben elbúcsúzott a rokonaitól. Ezen üzenetek feladóhelye sokszor nehezen beazonosítható, vagy a megtámadott ország hatóságai által elérhetetlen szerverekről érkezik. Ezért fordulhat elő, hogy egyes támadásokat a Twitteren előre bejelenthettek – következmények nélkül.
Rejtett kapcsolatok modellezésével keresik az internet sötét szereplőit
Pollner Péter szerint azonban nagyon sok olyan bejelentés is van, amelyik csupán megtévesztés, nem követi terrorakció. Az az igazi feladat, hogy miként lehet az üres üzeneteket a konkrét cselekvéstől elkülöníteni. Erre szeretnének kidolgozni egy mesterséges intelligenciával megtámogatott rendszert, amely hatékonyan segíti a hatóságok munkáját. Némileg egyszerűsítve: olyan, nyílt forráskódú rendszert terveznek, amellyel megjelölhetők a potenciálisan veszélyes bejelentések. A végleges döntés azonban, hogy mely esetben kell beavatkozni, mindig biztonsági, terrorelhárítási szakemberek kezében marad.
A terrorizmus jelensége nem új keletű, ami újdonság, hogy a terroristák bő két évtizede már az interneten is megjelentek. A kutatók a terrorizmushoz kapcsolódók rejtett hálózatát modellezik majd a világhálón (például a Twitteren vagy a Facebookon) közzétett információk alapján. A modellek alapját képező adatokat nem csupán kulcsszavak alapján gyűjtik, hanem jellemző nyelvi és képi mintázatok után is kutatnak.
A kulcsszavak nyelvi környezetét is elemzik, illetve azt, hogy az üzenetekre milyen válaszok jöttek, továbbá hogy ezek a válaszok milyen szociális háló részei. Ezeket a szoftver együttesen veszi figyelembe és így adja ki – vagy sem – a riasztást. Mivel a rendszer statisztikai alapú, ezért arra nem lesz alkalmas, hogy egy teljesen új módszerrel dolgozó támadást előre jelezzen, de arra igen, hogy az új módszer követőit azonosíthassák. Alapvetően csak a szabadon elérhető, nyilvános adatokkal vagy mesterségesen konstruált mintákkal dolgoznak, ennek megfelelően nem elemezik például elektronikus levelek tartalmát.
Pollner Péter szerint nem találják fel a spanyolviaszt, nem ez a csapat foglalkozik először internetes bűnözők lefülelésével. Már létező elemeket is felhasználnak, integrálnak annak érdekében, hogy a jelenleginél nagyobb hatékonysággal jelezzék előre a várható támadásokat. A kutatást végző konzorcium egyik fő előnye, hogy a modellezők, az optimális felhasználói környezetet fejlesztők és a valós feladatokkal megküzdők közvetlenül együtt dolgozhatnak, javaslatokat tehetnek és visszajelzéseket adhatnak egymásnak.
Az ELTE–MTA tudományos főmunkatársa szerint az jelentene igazi előrelépést, ha már a beszervezés szakaszában a hatóságok látókörébe kerülnének a később veszélyessé váló elemek – a beszervezők és a beszervezhetők egyaránt. A célok között szerepel a potenciálisan veszélyeztetett rendezvények beazonosítása is. Arra, hogy mindez sikerül-e, három év múlva kaphatunk választ.
