Lemondott Hollandia igazságügyi minisztere, így Mark Rutte miniszterelnök kormánya tovább gyengült a március 15-i parlamenti választások előtt. Ard van der Steur már a harmadik holland politikus – és a második igazságügyi tárcavezető –, aki belebukik az ügyészség és Cees Helman drogbáró 2000-ben kötött alkujába. A hosszan elnyúló drogbotrány meglehetősen rossz színben tünteti fel a holland kormányt, hiszen Ard van der Steur mellett sokan Rutte kormányfőt is információ-visszatartással és a törvényhozás megtévesztésével vádolják.
Pedig kritikus időszak következik a holland kormánypártok számára, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján teljesen bizonytalan a márciusi voksolás kimenetele. A legutóbbi felmérések 50 és 75 százalék közé teszik azoknak a hollandoknak az arányát, akiknek fogalmuk sincs arról, hogyan szavaznak márciusban. A Maurice de Hond kutató szerint a voksok a tradicionális értékeket képviselő, illetve a feltörekvő, elitellenes pártok között oszlanak majd meg.
A Benelux államban valóban erősek a bevándorlóellenes és euroszkeptikus hangok, a népszerűségi listákat gyakorlatilag hónapok óta Geert Wilders és a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezeti. Ha ma tartanák a parlamenti választásokat, Wildersék 33 helyet szereznének a 150 tagú holland alsóházban, míg Rutte kormányfő pártja, a jobbközép-liberális VVD 26 képviselői mandátummal a második helyre szorulna.
Érdemes megjegyezni, hogy Hollandiában ez nem minősül meggyőző fölénynek, hiszen nagyon sok a kis- és közepes méretű párt, a kormányalakítás pedig kivétel nélkül politikai kompromisszumok eredménye. Máris számos vezető politikus – köztük Mark Rutte – jelezte, hogy esze ágában sincs koalícióra lépni a szélsőséges nézeteiről ismert Wildersszel.
