Megszólalt a vészcsengő nemzetközi befektetői körökben, miután Olaszországban Giuseppe Contét jelölték miniszterelnöknek. A gazdaság szereplői ugyanis megkérdőjelezik, hogy az 54 éves jogászprofesszor – ráadásul egy euroszkeptikus kormány élén – képes lesz-e megóvni az országot egy görög típusú, csődközeli helyzettől.
A nyögvenyelős szövetségbe egyesült, rendszerellenes Öt Csillag Mozgalom és a jobboldali Liga még a múlt héten véglegesítette a koalíciós megállapodást, amely többek között jelentős adócsökkentést és a közkiadások növelését helyezi kilátásba. Az 58 oldalas dokumentum eláll a korábban bevezetni tervezett megszorító intézkedésektől is, például nem emeli a nyugdíjkorhatárt, ellenben minden állampolgár alanyi jogon kapna havi alapjövedelmet. Csak ez utóbbi 17 milliárd euróba kerülne Olaszországnak, az Európai Unió Görögország után legjobban eladósodott tagállamának.
Becslések szerint az egész koalíciós alku 170 milliárd eurót emészt fel. Brüsszel amiatt is ideges, hogy az új római kormány felülvizsgáltatná az EU költségvetési szabályait, amelyek az adósság és a hiány szintjének szabnak határt.
Itáliában tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 132 százalékára rúgott az államadósság, s idén is várhatóan 130 százalék körül alakul – ez több mint kétszerese az EU által megszabott plafonnak. Az új terv bőkezű költekezési politikája révén pedig a költségvetés deficitje 5,8 százalékra nőne, jóval a 3 százalékos plafon fölé.
A koalíciós szerződésben ugyan nem esik szó az euróövezetből való kivonulásról, ám az EU megreformálásának vehemens követelése új válságot idézhet elő az eurózónában. A piacok egyelőre kivárnak, heves reakciónak még nem adták jelét. Ám ez csak addig fog tartani, amíg az új olasz kormány el nem kezd felelőtlen lépéseket tenni vagy jele nem mutatkozik a Brüsszellel szembeni „fenyegetés” fokozásának.