Az állatvédők újult erővel kezdtek kampányolni a bikaviadalok betiltásáért. Sokan egyenesen a matador halálán örvendeztek a közösségi oldalakon. Mariano Rajoy miniszterelnök tisztelettel adózott Víctor Barriónak, és az internetes inzultusokat barbárnak nevezte.
Közben véget ért a hírhedt pamplonai San Fermín-ünnep is, amelynek során mindennap reggel 8 órakor szabadon engednek egy tucat bikát, és azok végigfutnak egy lezárt útszakaszon az arénába. A futamon az 570–630 kilogrammos bikákat néhány száz férfi kíséri, akiknek egyébként szigorú szabályokat kell betartaniuk a futás során. A veszélyes szórakozásban idén szerencsére senki nem sérült meg komolyabban, a bikafuttatásokon 1924 óta 15-en vesztették életüket. Halálra öklelt ugyanakkor egy férfit egy bika a Spanyolország délkeleti részén, Valencia közelében lévő Pedreguer kisvárosban.
Az állatvédők rendszeresen tiltakoznak a bikák kínzásával járó mulatságok ellen. A San Fermínt megelőzően aktivisták egy csoportja a pamplonai aréna előtt tartott megmozdulást, félmeztelenre vetkőztek, és művérrel öntötték le magukat, felhíva a figyelmet a tradíció kegyetlenségére. Évekig kampányoltak Kasztília és León tartományban is, ahol végül júniusban tiltották be a bikák megölését a helyi fesztiválok, kiemelten a Toro de la Vega során, ahol lovas férfiak üldözik lándzsákkal a bikákat. „Elértük, hogy a spanyol társadalom mellénk álljon” – mondta Silicia Barquero, a Pacma spanyol állatvédő párt elnöke, aki közel 300 ezer szavazatot szerzett a június végi spanyol választásokon. „Elbújhatunk az olyan nagy szavak mögé, mint kultúra, művészet vagy rituálé, de a gyakorlatban egy bika megszúrásáról, megkínzásáról és megöléséről van szó” – mondta Laura Duarte, a párt szóvivője is.
Spanyolországban tavaly több város élére is baloldali vezetés került, s felgyorsultak a bikaviadalok betiltását szorgalmazó kezdeményezések. A kilencvenes években a Kanári-szigeteken, néhány éve Katalóniában tiltották be, nyáron pedig Madrid vezetése vonta meg a torreádorokat képző iskola és a régió fiesztáinak támogatását. Március közepén a harmadik legnagyobb spanyol város, Valencia polgármestere tett javaslatot a bikaviadalok portugál módszerének bevezetésére, melynek lényege, hogy a harc végén nem ölik meg a bikát.
Persze bőven akadnak támogatói is a véres ünnepnek. Ők azzal érvelnek, hogy a rendezvények a spanyol hagyományok részét képezik, akárcsak a flamenco. Tavaly egy lobbiszervezetet is létrehoztak, amely tenyésztőkből, matadorokból és a hagyomány kedvelőiből áll. A jobboldali kormányzat 2013-ban egyébként a nemzeti kulturális örökség körébe sorolta be a bikaviadalokat, ezzel jogi védelmet adva az iparágnak. Sokan gazdasági érveket hoznak fel a hagyomány mellett, hiszen több kis falunak a turisztikai látványosságnak számító futtatás betiltása akár végzetes is lehetne. A nagyobb rendezvényekre több ezer turista érkezik a világ minden tájáról.
A számok ugyanakkor a viadalok népszerűségének csökkenését mutatják: ma a spanyolok 8,5 százaléka látogatja a corridát. A támogatások sorozatos megvonása miatt pedig súlyos presztízsveszteséget szenvedett a szokás, amit jól mutat, hogy míg 2014-ben közel ezer, addig tavaly már csak négyszáz bikaviadalt tartottak országszerte. Bikák köré épülő rendezvényekből egyébként tavaly 1736-ot tartottak Spanyolországban, ám ezek száma is csökkenést mutat, 2011-ben még közel 2300 ilyen fiesztát szerveztek.
De a viadalok hagyományos központjai, így Pamplona vagy Sevilla, egyelőre nincsenek veszélyben. Várhatóan legközelebb a Baleár-szigeteken fogják betiltani, mivel a Podemos párt ott bekerült a kormányzó koalícióba.
Évszázados hagyomány
Évente mintegy 40 ezer bikát ölnek meg az európai bikaviadalokon a World Society for the Protection of Animals nemzetközi állatvédelmi szervezet becslése szerint. Latin-Amerikában, ahol szintén népszerű ez a tradíció, mintegy 210 ezer állat veszti így életét egy év alatt. A mai értelemben vett viadal, amelynek során gyalogosan vívnak meg a hivatásos matadorok a bikával, az 1700-as években alakult ki: azóta ötvenhárom matador halt meg a ringben. Az egyik legismertebb a spanyol drámaíró, Federico García Lorca barátja volt 1934-ben: Sánchez Mejías, akinek nevét a mai napig nem felejtette el a spanyol nép. Legutóbb – Víctor Barrio előtt – 1985-ben José Cuberót öklelte fel egy bika, szíven találva a népszerű torreádort.