A Tajvani-szoros két partja közötti feszültségek szinte észrevétlenül, de jelentős mértékben megnőttek az elmúlt hónapokban: a szárazföldi Kína haditengerészete szüntelenül hadgyakorlatozik a térségben, egyre közelebb kerülve a lassan hetven éve függetlenül működő Tajvan, azaz a Kínai Köztársaság partjaihoz.
Fotó: Reuters
A kínai katonai jelenlét példa nélküli megnövekedése, illetve a Pekingből irányított haderő egyik büszkeségének számító, tavaly vízre bocsátott repülőgép-hordozó monstrum (képünkön) demonstratívnak szánt cirkálása ráadásul csak a közvetlen fenyegetés legkézzelfoghatóbb jelei, emellett ugyanis Peking annak érdekében is mindent megtesz, hogy diplomáciailag megbénítsa Tajvant.
Például nagy visszhangot keltett áprilisban, hogy a kínai hatóságok 44 légitársaságot utasítottak arra: kövessék a pekingi normákat, és Tajvanra, Makaóra, illetve Hongkongra mint kínai területre utaljanak a felületeiken. Peking akkor 30 napos határidőt szabott meg követelésének teljesítéséhez, amit 18 légitársaság meg is tett, ami nem csoda, hiszen a kínai hatóságok ellenállás esetén jogi következményeket helyeztek kilátásba. Tehát az Air Canada, a Lufthansa, a Finnair és a British Airways honlapján már úgy szerepel Tajvan, hogy „Tajvan-Kína”, de akadt pár légitársaság, amelyik felvette a kesztyűt.
Legalábbis egy ideig, hétfőn ugyanis az egyik legellenállóbbnak számító ausztrál légitársaság, a Qantas is beadta a derekát, és honlapjáról, valamint egyéb felületeiről eltüntetett minden jelet, ami Tajvan függetlenségére utalna – jóllehet az eset kisebb diplomáciai kardcsörtetéssé fajulhat.
Julie Bishop ausztrál külügyminiszter ugyanis egy kedden közzétett állásfoglalásában élesen bírálta az ausztrál vállalatokra gyakorolt pekingi nyomásgyakorlást, mondván: a magáncégek üzleti tevékenységét egy kormány sem szabályozhatja. Úgy tűnik azonban, hogy Kína mégis kivétel lehet, Ausztrália ugyanis ezernyi szállal függ a kelet-ázsiai óriással fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoktól, éppen ezért Canberra betartja az „egy és oszthatatlan” Kína elvet, azaz nem ismeri el az önálló államapparátussal bíró Tajvan függetlenségét.
Ez azonban nem meglepő, valójában ugyanis csak egy maroknyi, diplomáciailag jelentéktelen – főként karibi és afrikai – állam ismeri el Tajvan függetlenségét, számuk pedig folyamatosan fogy. Legutóbb május elején a Dominikai Köztársaság jelentette be, hogy helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Pekinggel, és ezzel automatikusan megszakítja kapcsolatait a Kínai Köztársasággal. Tajpejnek mostanra tehát mindössze 19 nemzetközi támogatója maradt, Peking megállíthatatlan növekedése pedig minden bizonnyal még több levegőt szív el a szigetország elől.
