– Angela Merkel lemondásával véget ért egy korszak nemcsak a CDU, de Németország történetében is. A szövetségi parlamenti és a tartományi választási eredmények tükrében helyesen tette Angela Merkel, hogy benyújtotta lemondását?
– Igen, szükséges lépés volt, ha figyelembe vesszük, hogy milyen éles viták zajlanak a pártban. Angela Merkel tizennyolc éven keresztül vezette a CDU-t, ez egy nagyon sikeres korszak volt Németország történetében. Országunk rendkívül jó állapotban van, elég a gazdasági mutatókra vetni egy pillantást. Természetesen ott van a migrációs válság, amely miatt viták keletkeztek a pártban, és ezeket a vitákat nem sikerült lezárni. Ezért volt szükség arra, hogy Merkel lemondjon a párt éléről. Úgy gondolom, miután decemberben új elnököt választunk, a hátunk mögött hagyhatjuk a 2015-ös eseményeket.
– Egyetért azzal, hogy ha lassan is, de végül az illegális bevándorlási hullám söpörte el Angela Merkelt?
– A bevándorlás nyilván közrejátszott ebben, de tizennyolc év az tizennyolc év, egy párton belül pedig mindig lesznek olyanok, akiknek ambícióik vannak. A CDU-n belüli vita most arról is szól, hogy milyen irányba haladjunk. Legyünk-e konzervatívabbak? Egyáltalán, mit jelent ma a konzervativizmus? Nem tudom, hogy meg tudjuk-e változtatni a néppártiságból adódó centrista politizálást. Nem lennénk néppárt, nem lettünk volna ennyire sikeresek, ha nem ezt az irányt választottuk volna. Igaz, sok szavazatot veszítettünk.
– Mindezt figyelembe véve, mégis milyen irányba kell elmozdulnia a CDU-nak?
– Ez nehéz kérdés. Ha összehasonlítjuk a közelmúltbeli bajorországi és hesseni tartományi választásokat, kétfajta gondolkodásmódot látunk. Előbbiben Markus Söder miniszterelnök igyekezett megnyerni magának a szélsőjobboldali szavazókat. Utóbbiban Volker Bouffier kormányfő nem fektetett nagy hangsúlyt a migrációra. Egyikük sem volt sikeres. Sokkal nehezebb lesz visszaszerezni az AfD-szavazókat, mint a Zöldekhez átpártolt szavazókat. Hessenben mindkét párthoz százezer szavazónk vándorolt át, ebből is látszik, milyen széles palettán mozog a CDU. A Zöldeknek fontos környezetvédelmi és mezőgazdasági kérdéseket mi is fajsúlyosnak tartjuk, ezeket jobban előtérbe kell helyeznünk. Az AfD-szavazók visszaszerzése érdekében viszont nem kellene arra az útra lépnünk, hogy negatívan beszélünk a külföldiekről vagy a muszlimokról. Szerintem nem ez a helyes megoldás, s úgy gondolom, a CDU elnöki székéért pályázó három politikus egyike sem ezt tartaná helyénvalónak.
„Nehezebb lesz visszaszerezni az AfD-szavazókat, mint a Zöldekhez átpártoltakat”
Fotó: Havran Zoltán
– Ön szerint Angela Merkel kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében?
– Az én saját véleményem az, hogy kontextusba kell helyezni a bevándorlás kérdését, a migráció és a globalizáció ugyanis nemzetközi jelenség. Az Európa szomszédságában zajló konfliktusokkal, például a szíriai háborúval kapcsolatban nem tettünk semmit. Bekapcsoltuk a televíziót, láttuk a Földközi-tengeren átkelőket, a tengerbe fulladt gyerekeket. Félrenéztünk, s megállapítottuk, ez nem a mi problémánk. Csak akkor cselekedtünk, amikor már a saját bőrünkön éreztük a gondokat. A menekültügyi eljárásaink kudarcot vallottak. Nem volt tisztességes az sem, ahogyan magára hagytuk Görögországot és Olaszországot. Új megoldásokat kellett keresnünk. Azért kedvelem Angela Merkelt, mert nem reagált hisztérikusan. Úgy gondolta, a Magyarország felől érkező menekülteket Németország képes befogadni. Én pedig úgy gondolom, hogy egymillió menekült befogadása nem sok, ha azt vesszük figyelembe, hogy Törökország vagy Libanon mennyi embernek adott menedéket. A migrációval kapcsolatban vannak problémák, de látom a sikertörténeteket is. Németországban 320 ezer olyan menekült van, aki igazi munkát talált, társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ez nagy siker három évvel a bevándorlási hullám tetőzése után.
– Manfred Webert választották meg nemrég az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjévé, ami azt jelenti, hogy komoly esélye van az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére. Az előválasztáson Alexander Stubb volt finn miniszterelnököt győzte le. Sokan ezt úgy értékelték, hogy az EPP kereszténydemokrata szárnya győzte le a liberális oldalát. Egyetért ezzel?
– Azt gondolom, hogy Manfred Weber és Alexander Stubb között nincs hatalmas különbség, ami a politikájukat illeti, csupán más a személyiségük és a stílusuk. Manfred Webert képesnek tartom arra, hogy hidakat építsen a különböző európai fővárosok között. Nem értek egyet azzal, hogy a kereszténységet és a migrációt kell az EPP legfőbb választási programjává tenni, mert nem ettől lesz erős Európa. Olyan Európára van szükségünk, amely megerősíti védelmét és gazdaságát, új ipari és digitalizációs stratégiát dolgoz ki, hogy versenyképes tudjon maradni. A kereszténydemokrácia értékeit mindannyian képviseljük, de nem kellene politikailag felhasználnunk magát a vallást, hiszen ez megoszthatja társadalmainkat.
– Manfred Weber vajon képes az EPP-n belüli megosztottságot is áthidalni egy olyan időszakban, amikor egyes EPP-tagok a Fidesz kizárását sürgetik?
– Németországnak és Magyarországnak jobban kellene hangsúlyoznia azt, ami összeköt bennünket. Ezért is vagyok itt. Nem helyénvaló az egymásra mutogatás. Orbán Viktornak más az elképzelése a bevándorlás kezeléséről. Örülünk annak, hogy a szerb határon felépíttette a kerítést, s megállította az illegális bevándorlást. Tiszteletben kell tartanunk Orbán Viktor véleményét és tetteit, de neki is hasonlóan kell viszonyulnia Németországhoz. Beszélnünk kell arról is, hogy mi teheti sikeresebbé Európát. Mert az EU eddigi története hatalmas sikertörténet. Huszonhét tagállam törekszik az együttműködésre, keresi napi szinten a kompromisszumokat. Nincsenek határok, béke van és stabilitás. Talán giccsesen hangzik, de ez az igazság.
