Arra a kérdésre, hogy a technológia valóban rombolja-e a gyermekkort, ma már egyértelmű a válasz: abszolút mértékben. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy korunk okostelefont lengető tizenévesei kezéhez szinte odaragadt a készülék, miközben összevissza posztolnak a közösségi oldalakon, adatok tömkelegét kürtölve világgá magukról, meg kell küzdeniük saját serdülőkorukkal, hormonjaikkal és az osztálytársak heccelődésével.
A frusztráció óriási, hiszen a bejegyzések írása közben valós időben szembesülniük kell az ismerősök sokszor negatív és megalázó kommentjeivel arról, hogy miként néznek ki és mit csinálnak.
Több felmérés tanúsága szerint a gyermekek átlagosan tízéves korukban kapják meg első okostelefonjukat, s a brit és amerikai gyerekek felének 12 éves korára már van közösségimédia-oldala. A tinédzserek negyede állította, hogy csaknem állandóan lóg a neten, s már egy három évvel ezelőtti tanulmány is arról szólt, hogy a brit lányok tizede egy normál iskolai napon több mint három órát tölt különféle közösségi oldalakon – ők nagy valószínűséggel kapnak rosszabb osztályzatot, s mentális egészségükkel is baj lehet.
Egy 8–17 éves fiatalokkal foglalkozó felmérés szerint a válaszadók 22 százaléka szembesült már azzal, hogy mások őket megalázó fotót vagy videót tettek fel az oldalra. Más vizsgálódások azt derítették ki, hogy a neten sok időt töltő amerikai tizenévesek kevésbé boldogok, mint a más tevékenységet folytatók, illetve a közösségi média hozzájárul a depressziós esetek növekedéséhez.
Többen mondják, hogy mindez már része a mai gyermekkornak. Ám a gyermekkor már sokkal előbb megváltozott, hogy a közösségi média „beütött” volna. Egy 2013-as amerikai elemzés kimutatta, hogy minél több szülő tartja nem biztonságosnak környezetét, annál több gyerek ücsörög a tévé előtt, illetve hízik el. Ugyanezen meggondolásból tartják a gyerekeket inkább a négy fal között, s adnak okostelefont vagy táblagépet a kezükbe.
Kiderült az is, hogy a közösségi média alapvetően megváltoztatta a tinédzserek kommunikációját. Evan Spiegel, a Snapchat alapítója már 2016-ban rámutatott: az emberek azon csodálkoznak, hogy gyerekük miért készít magáról napi tízezer fotót – csak azt nem vették észre, hogy a képeket nem mentik el, mivel így beszélgetnek egymással.
Mintha csak odaragadt volna a kezükhöz a mobiltelefonjuk
Fotós: Reuters
Óhatatlanul felmerül a közösségi oldalak használatának korhatárhoz kötése. Van ilyen, csak elég nehéz betartatni. A Facebook, az Instagram, a Snapchat 13 éves korhoz köti a fióknyitást, de vannak ennél szigorúbb szabályok is: például Dél-Koreában 14, Hollandiában pedig elvileg 16 év fölött lehet csak Google-fiókot létesíteni.
A legtöbb oldalon azonban önbevallásos alapon kell megadniuk életkorukat az újonnan regisztrálóknak, így könnyen kijátszható a korhatár. Bizonyára sok szülő szívesen a kukába dobná gyereke okostelefonját, s kizavarná kölykét a játszótérre vagy máshová játszani. Ám már vannak olyan szakértői csoportok, amelyek finomabb módszerekkel akarnak eredményt elérni.
Például a fiatalok mentális egészségével foglalkozó gyermekgyógyászok azért kilincselnek a Facebooknál, hogy a közösségi oldal szüntesse meg a Messenger üzenetküldő alkalmazás 6–12 éveseknek szóló gyermekverzióját, a Messenger Kidset, mert ez a korosztály, úgymond, nem eléggé érett ahhoz, hogy eligazodjon az online kapcsolatok bonyolult szövevényében.
De felismerték a problémát már a másik oldalon is. A Google, a Facebook és más oldalak volt alkalmazottaiból is létrejött egy érdekvédő csoport, amely megalakította a Humánus Technológiai Központot (Center for Humane Technology), hogy felhívják a figyelmet a függőséget okozó termékek veszélyeire.
Szülőrendőrség
A kisgyerekes szülőknek nemcsak az okoz fejfájást, hogy mennyi időt töltenek a gyerekeik a világhálón, hanem hogy ott milyen egyéb veszélyeknek vannak kitéve. Az internetes visszajelzésekre épülő fiatal generációk számára az internetfüggőség komoly probléma is lehet, így nem csoda, ha a szülők harmada aggódik emiatt.
Ezt az aggodalmat a B2B International kutatóintézet kutatási adatai is megerősítik: a szülők 12 százaléka úgy véli, hogy 18 évnél fiatalabb gyereke internetfüggő. A szülők harmada a nem megfelelő tartalom és az idegenekkel való kommunikáció miatt is nyugtalan. A fő gond, hogy a gyerekek nagy része egyáltalán nem képes arra, hogy ne legyen online, akár csak pár órára is.
Továbbá a szülők fele úgy érzi, hogy az online fenyegetések száma folyamatosan nő, és emiatt a szülőknek megint csak harmada drasztikusan szeretné korlátozni az internethasználatot. Azonban az interneten töltött idő limitálása nem feltétlenül jelenti, hogy a gyerekek elkerülik az online veszélyeket. Egy 12 hónapig tartó vizsgálat során a gyerekek 44 százaléka találkozott legalább egy kibercsapdával, 12 százalék nem megfelelő tartalomhoz férhetett hozzá, 10 százalék kártékony szoftverrel vagy vírussal fertőzte meg készülékét.
Vannak alternatívák a teljes vagy részleges tiltás helyett, például érdemes időt szánni arra, hogy oktatással és folyamatos kommunikációval felkészítsük a gyerekeket a digitális lét veszedelmeire. A kutatás szerint a szülők nagy százaléka rendszeresen beszélget gyermekeivel az online problémákról, 31 százaléka megpróbálja felügyelni gyerekeik online jelenlétét azért, hogy lehetőségük legyen az esetleges felmerülő veszélyeket azonnal orvosolni. Ám vannak szoftverek, amelyek hatékonyan segíthetnek a szülőknek megvédeni a gyerekeket az online veszélyektől. A programok lehetővé teszik, hogy blokkolják a gyerekek hozzáférését bizonyos alkalmazásokhoz és webhelyekhez .
