Szijjártó Péter elmondta, az ukrán parlament napirendjére tűzte az új oktatási törvény átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló szavazást. Úgy fogalmazott, hogy ez sajnos nem garancia a voksolás megtartására. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy korábban két ilyen sikertelen kezdeményezés is volt.
„Kétségtelenül értékeljük az ukrán kormány szándékát, hogy napirendre tűzette a parlamentben a szavazást arról, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2023-ig kitolják az átmeneti időszakot az új oktatási törvény életbe léptetése előtt” – emelte ki a tárcavezető.
„Pozitívan tekintünk arra is, hogy Siófokon és Ternopilban tiszteletbeli konzulátusok megnyitását engedélyeztük kölcsönösen egymásnak” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kedvezőnek tartotta azt is, hogy a magyar nagykövet elkezdhette működését Kijevben, s az ukrán féllel megállapodtak a barabási és lónyai határátkelőhelyek nyitva tartásának meghosszabbításában is.
Jó hírnek nevezte azt is, hogy van némi elmozdulás a nagypaládi és a nagyhódosi határátkelőhelyek létrehozását illetően. A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a december 9-i menetrendváltást követően elindulhat a Munkács és Budapest közötti InteCity vonatjárat.
Szijjártó Péter elmondta, hogy ukrán hivatali partnerével ismét találkozik december 10-én Brüsszelben. Kiemelte: nagyon fontosnak tartják a folyamatos párbeszédet. Hangsúlyozta: a bizalom újraépítésére vonatkozó törekvések változatlanok. „Továbbra is abban hiszek, hogy a párbeszéd fenntartása kritikus fontosságú annak érdekében, hogy a nehéz kérdéseket a kárpátaljai magyarság érdekében meg tudjuk oldani” – mutatott rá.
„Ukrajna a jövőben is megmutatja, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok javítására összpontosít” – emelte ki a kijevi külügyminisztérium sajtóosztálya abban a közleményben, amelyet a két tárcavezető megbeszéléséről adott ki a zn.ua hírportálnak. A sajtóközlemény szerint Klimkin tájékoztatta magyar partnerét a Kecsi-szoros közelében történt „orosz katonai agresszióról”, amelynek során Oroszország elfoglalt három ukrán hadihajót és letartóztatott 24 ukrán hadi tengerészt. Az ukrán miniszter felhívta Budapestet, hogy csatlakozzon a nemzetközi közösségnek az „agresszor állam” visszafogására tett erőfeszítéseihez.
A magyar segítséggel megvalósuló kárpátaljai fejlesztésekkel kapcsolatosan az ukrán közlemény hozzáfűzte, hogy ezeket közösen fogja koordinálni Mikola Baltazsi, az ukrán külügyminisztériumnak a Magyarországgal folytatandó, határokon átnyúló együttműködésért felelős – nemrég kinevezett – különmegbízottja és Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.
Szijjártó Péter az MTI-nek beszámolt Lamberto Zannierrel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszéléséről is. Zannier arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy a jövőben is szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai döntéseket, amelyek a helyi magyar nemzeti közösség sorsát érintik.
A magyar tárcavezető Paul Richard Gallagher érseket, vatikáni külügyminisztert pedig arról biztosította, hogy a magyar kormány továbbra is különös felelősséget érez a veszélyben lévő keresztény közösségek támogatása iránt. Közölte, hogy Magyarország kétmillió dollárral járul hozzá három szíriai kórház egészségügyi-gyógyszerészeti kiadásaihoz. Emellett a magyar kormány a mexikói földrengésben megrongálódott egyik bazilika és egy kisebb templom helyreállítását vállalta, s erre a célra kétmilliárd forintot különítetett el.
Szijjártó Péter szót ejtett az Andrew Baker rabbival, az EBESZ elnökségének antiszemitizmus elleni küzdelemben illetékes tisztségviselőjével folytatott megbeszéléseiről is. Kiemelte: Magyarország fenntartja azon politikáját, hogy mindig is korrekten és kiegyensúlyozottan viszonyul az Izraelt érintő kérdésekhez és mindig azon lesz a nemzetközi fórumokon, hogy a nemzetközi szervezetek hozzáállása Izraelhez is kiegyensúlyozott és korrekt legyen.
A magyar tárcavezető a nap folyamán találkozik kirgiz és bosnyák külügyminiszter kollégáival is.