A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nem kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak nem tesz eleget.
Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek.
Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet – húzta alá Szijjártó Péter.
Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország.
A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
a migráció súlyos biztonsági kihívást jelent Európa számára
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, az elefántcsontparti Abidjanban nemrégiben tartott 5. EU-Afrika csúcstalálkozón egyértelműen bebizonyosodott, hogy megalapozottak azok a nemzetközi – köztük NATO- – előrejelzések, amelyek déli irányból újabb jelentős mértékű migrációs nyomással számolnak.
Mint elmondta, az afrikai kontinensről potenciálisan beáramló tömegeknek korlátlan az utánpótlásuk, ugyanis a kontinens népessége az elkövetkezendő időszakban meg fog duplázódni, meghaladva a kétmilliárdot, amely számos afrikai országban – jelentős instabilitást okozva – komoly gazdasági nehézségeket eredményezhet.
Európának biztonsági érdeke, hogy a dél felől érkező migrációs nyomást meg tudja állítani, és ebben a NATO-nak is szerepet kell vállalnia, ugyanis az Európai Unió önmagában erre nem képes – húzta alá.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a NATO tagországok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a katonai szövetség a migrációs nyomás kezelését célzó uniós törekvéseket továbbra is támogatni fogja az Égei- és a Földközi-tengeren szolgálatot teljesítő misszióival, valamint hírszerzési adatokkal segíti a közös munkát az embercsempészekkel szemben. A miniszter aláhúzta, az Afrikából érkező migrációs nyomás erősödésével a NATO flottáinak a jövőben még nagyobb szerepük lesz Európa déli határainak megvédésében.
Magyarország úgy gondolja, hogy a gazdaságélénkítő és ösztöndíjprogramok és a politikai stabilitást segítő fejlesztések mellett világossá kell tenni, hogy az eddig szabadon átjárható határokon a továbbiakban nem lesz könnyű átjönni – húzta alá.
A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatójában kijelentette, Magyarország határozottan támogatja a katonai szövetség bővítését, ezért azt szeretné, ha a NATO ellentétes utat járna be, mint az Európai Unió, amelyben csökken a tagok száma.
A Nyugat-Balkán stabilitása és a térség békéje szempontjából szükséges mind a bosnyák, mind a macedón csatlakozási folyamat felgyorsítása. Grúzia pedig minden feltételnek eleget tett annak érdekében, hogy az észak-atlanti szövetség a közeljövőben megindíthassa a tagsági akciótervet – közölte Szijjártó Péter.