Szijjártó Péter Prágában, a visegrádi négyek külügyminisztereinek migrációs válsággal foglalkozó rendkívüli találkozóján az MTI-nek azt hangsúlyozta: az igazi megoldás az lenne, „ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett”. Szerinte „a kvótarendszer végrehajthatatlan, hiányoznak a megvalósítás alapvető feltételei”, és „csak fokozta a nyomást az Európai Unióra”.
Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy az uniós határok megvédése terén a neuralgikus pontot Görögország jelenti, amely képtelen megvédeni a schengeni határait. „Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre egy masszív európai erő, amely meg tudja védeni Görögország határait. Ehhez pénzre, katonára, technikára van szükség” – mondta.
A magyar kormány ezzel párhuzamosan hétfőn több libanoni és jordániai napilapban is egész oldalas hirdetést jelentetett meg, amelyben arra figyelmezteti a migránsokat, hogy a magyar határok illegális átlépése bűncselekménynek minősül, és azért börtönbüntetés jár.
A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – egybehangzóan elutasítják a Brüsszel által javasolt kvótarendszert. Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi konferenciáján szintén arról beszélt, hogy a menekültelosztási kvóták aligha hoznak megoldást a migrációs válságra.
A luxemburgi soros EU-elnökség egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője ugyanakkor hétfőn azt mondta, hogy az uniós belügyminiszterek másnapi tanácskozásán várhatóan nem fogják a kötelező jelzővel ellátni a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszert. Arról is beszámolt, hogy Magyarország várhatóan mégsem kerül be azon országok közé a 120 ezer menekült elosztását szolgáló európai uniós tervben, ahonnan menekülteket helyeznének át más tagállamokba.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében 120 ezer menekültet kellene áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról kötelező kvóták alapján, amelyeket egyebek között a tagállamok gazdasági teljesítménye, az ottani munkanélküliség és a már befogadott menekültek száma alapján határoznának meg. Magyarországról a brüsszeli testület 54 ezer menekültet telepítene át más tagállamokba, úgynevezett hot spotokon keresztül, ahol uniós szakemberek segítenék a menedékkérelmek gyors elbírálását. Ilyen központokat azonban a jelenlegi helyzet szerint csak úgynevezett frontállamokban hoz létre az unió, vagyis ott, ahol a menekültek elsőként lépnek be az unióba. A magyar álláspont szerint viszont nyilvánvaló, hogy aki Magyarország déli határához ér, az már áthaladt egy másik uniós tagállamon, többnyire Görögországon, így Magyarország semmiképpen sem frontállam.
Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke azt mondta, tart a konfliktusoktól, de végül is optimista azt illetően, hogy kompromisszum születik a menekültek elosztásáról a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón. Azt is jelezte, hogy a lehető legtöbb pénzt kell mozgósítani a jordániai, libanoni és törökországi menekülttáborok támogatására. Schulz azt is közölte, hogy közösen szólal fel október 7-én az Európai Parlamentben Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök a migrációs válsággal kapcsolatban.
Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter közölte, hogy országa kész több menekültet befogadni, mint amennyit az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszer előírna, az Európai Uniónak azonban jobban kellene védenie a határait, és garantálnia kellene állampolgárai biztonságát.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök hétfőn az általa vezetett Demokrata Párt balközép kormányerő vezetőségi ülésén azt mondta: a magyar „fal” Olaszországra is tartozik. Ha ugyanis Magyarország irányában feltartóztatják a migrációt, „Olaszországnak kell megtalálnia a módját, miként adhat választ a szabadságra vágyó menekülőknek”. Hozzátette: abban az Európában emelnek falakat, amely éppen egy fal leomlásával született meg. Italo Calvino olasz írót idézve Renzi hangsúlyozta, hogy a falak építésekor mindig arra is kell gondolni, amit az ember a falon kívül hagy.
Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy fenntartja Magyarországgal kapcsolatos álláspontját, miszerint Budapestnek a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európa számára. Hozzátette: álláspontja megegyezik a szerb, a horvát, az osztrák miniszterelnök, az Európai Bizottság és az ENSZ-főtitkár véleményével.
Hétfőn közölt adatok szerint a múlt hét végén a dél-németországi Bajorországba majdnem hétezer menedékkérő érkezett, ami mintegy harmada a szeptember 13-án bevezetett határőrizet előttinek.
Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonal másik végén, Macedóniából Szerbiába – a Vöröskereszt becslései szerint – hétfőn délelőtt tíz óráig körülbelül ötezren érkeztek.
A török rendőrség ugyanakkor hétfőn útját állta migránsok egy újabb menetének. A 700, zömmel szíriai férfiakból, nőkből és gyermekekből álló menet Isztambulból kerekedett fel még vasárnap éjjel, és vágott neki gyalog a 250 kilométeres útnak az északnyugatra fekvő Edirne városa felé. Edirne a migránsok új gyülekezési célállomásává vált a múlt héten. Mindössze 10 kilométerre van a görög, és húsz kilométerre a bolgár határtól.