Hangoztatta, hogy az elmúlt évben „az előkészítő találkozókra egyetlen európai politikus sem ment el”, „Európa érdekeit alig képviselték”. Ezért inkább afrikai-ázsiai-latin-amerikai megállapodás született, semmint globális, mint azt a neve mutatná – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a 28 európai uniós tagországból 9 nem szavazta meg a csomagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a folyamat elején az európai liberális főáramlathoz tartozó bürokraták és politikusok azt mondták, hogy „Magyarország megint különcködik”, most már az EU-tagállamok egyharmada nem értett egyet a dokumentummal.
Világosan látszik az is, hogy a megállapodás ellen szavazók olyan országok, amelyek jelenlegi vezetői a saját polgáraik biztonságát helyezik előtérbe – vélte Szijjártó Péter. Akik viszont megszavazták a csomagot, vállalniuk kell azt a felelősséget, hogy újabb migrációs hullámok elindításához járulnak hozzá – tette hozzá.
Hangoztatta azt is, hogy mivel a tagországok mintegy egyötöde – 41 ország – nem szavazta meg a paktumot, ezentúl nem lehet rá úgy hivatkozni, mintha az a tagországok egyöntetű akaratát tükrözné.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy New Yorkban szerdán üzleti tárgyalásokat is folytatott. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1700 amerikai vállalat több mint 100 ezer embernek ad munkát, Németország után az Egyesült Államok már a második legjelentősebb befektető, és az onnan érkező beruházások lendülete kitart.
Elmondta, hogy a mostani tárgyalásokon egy nagyon komoly informatikai szolgáltatásokat fejlesztő és szolgáltató amerikai vállalattal sikerült megállapodni arról, hogy Budapesten és Szegeden informatikai fejlesztő bázisokat hoznak létre. Több mint 100 új munkahelyet fognak létrehozni tízmillió eurót meghaladó beruházás keretében. A miniszter a cég nevét nem közölte.
Az amerikai vállalatok „nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása sikeres legyen, és Magyarország ne kizárólag termelési helyszínként, hanem kutatás-fejlesztési helyszínként, magas hozzáadott értékű beruházások vonzó és népszerű célpontjaként is szerepeljen a beruházó vállalatok térképén” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Politológus: a migrációs csomag elfogadásánál a kibocsátó országok érdekei érvényesültek
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásánál a kibocsátó államok, a származási országok érdekei érvényesültek, az Európai Unió (EU) pedig „továbbra is a saját maga ellensége”.
Deák Dániel szerdán az M1 aktuális csatornán azt mondta: nem meglepő, hogy elfogadták a „migránspaktumot”. Szavai szerint az EU megosztott ebben a kérdésben, a 2015 óta tapasztalható törésvonalak továbbra is fennállnak. Míg a kontinensnyi Ausztrália, Egyesült Államok vagy a fontos világpolitikai szereplő Izrael tartózkodik vagy nemet mond, Németország és Franciaország továbbra is az eddigi „zsákutcás” politikát folytatja – tette hozzá.
Kiemelte: Magyarországgal 2015-ben fordulat kezdődött a migráció megítélésében, követte a többi visegrádi ország és Olaszország, sőt, Nyugat-Európában is „meghatározó politikai erők” osztják a magyar álláspontot. Szerinte az európai parlamenti választási kampányban ezek a viták valószínűleg tovább élesednek, és az emberek a bevándorlás megítélése alapján választanak pártot.
Deák Dániel hangsúlyozta azt is: a csomag elfogadása korszakváltást jelent, hiszen mindent be fognak vetni a bevándorláspárti erők, hogy ezeket az irányelveket kötelező jogszabályokká alakítsák. Az ENSZ azt akarja, hogy ne a nemzetállamok döntsenek a befogadásról, hanem egységes szabályozás legyen – fűzte hozzá.
A tagállamok nagy többséggel elfogadták szerdán New Yorkban az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a globális migrációs csomagot, amelynek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a migráció „biztonságossá, rendezetté és szabályozottá” tételéért.
