Mint mondta, a magyar kormány nagyon komolyan készül Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatására. Rámutatott, hogy a kétoldalú viszony sokat szenvedett a nemzetközi szankciós környezetben, de a közösen elhatározott gazdasági együttműködési programok – a regionális együttműködés, az oroszországi magyar technológiai beruházások, elsősorban a mezőgazdaság terén, és a gépipari együttműködés – jól fejlődnek.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy nemcsak külügyminiszterként, de személyesen is várta, hogy találkozhasson Lavrovval. Köszönetet mondott tárgyalópartnerének az orosz részvétnyilvánításért a veronai buszbaleset miatt. A Moszkvában tárgyaló magyar delegáció a nemzeti gyásznap miatt fekete szalagot visel.
Sürgősen szükség van az európai-orosz kiegyezésre
Magyarország úgy látja, hogy európai szempontból sürgősen szükség van a kiegyezésre az EU és Oroszország között – jelentette ki Szijjártó Péter.

Szijjártó Pétert fogadja Szergej Lavrov Moszkvában
„Ha az EU és Oroszország nem tud kiegyezni egy pragmatikus, szoros együttműködés feltételeiben, akkor az unió súlyosan le fog maradni a nemzetközi gazdasági és politikai versenyben” – mondta a magyar tárcavezető.
„Úgy látjuk, hogy az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével a multilaterális helyét a bilaterális megközelítés veszi át, és hogy ha az Egyesült Államok elkezdi kétoldalú alapon építeni a kapcsolatait a világban, ha Kína is folyamatosan erősödik, és ha az EU nem tud Oroszországgal pragmatikus együttműködést kiépíteni, akkor az unió végképp le fog maradni, és az Oroszországgal fennálló viszonyban a károk még súlyosabbak lesznek az európai oldalon” – hangoztatta Szijártó Péter.
Hozzátette: magyar történelmi tapasztalat, hogy Kelet és Nyugat konfliktusának mindig Közép-Európa itta meg a levét, ezért Magyarországnak evidens érdeke, hogy Kelet és Nyugat együtt tudjon működni. Szavai szerint hosszú idő után most először áll úgy a helyzet, hogy a nemzetközi folyamatok is támogatják a magyar-orosz együttműködést.
„Magyarországnak az az egyértelmű érdeke, hogy az új amerikai adminisztráció és Oroszország között minél előbb jöjjön létre egy kölcsönös bizalmon alapuló, pragmatikus, szoros együttműködés” – fűzte hozzá.
Szavai szerint ha ma valaki így beszél az Európai Unióban, arról a fősodor még mindig azt súgja, hogy putyinista vagy trumpista.
„Szeretnénk ezektől a bántóan leegyszerűsítő és káros megközelítésektől végre elszakadni, és belátni, hogy Európának az az érdeke, hogy normalizálja a kapcsolatát Oroszországgal” – fogalmazott.
szergej Lavrov: a cél a februári budapesti magyar-orosz csúcs előkészítése
Az orosz külügyminiszter szerint a megbeszélésen egyúttal áttekintik a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtti moszkvai tárgyalásain elért megállapodások végrehajtását.
A múlt héten Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elmondta, hogy a külügyminiszteri találkozón a kétoldalú viszony aktuális kérdéseit vitatják meg, különös hangsúllyal azoknak a megállapodásoknak a megvalósítására, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016. február 17-i moszkvai találkozóján jöttek létre. „A tervek szerint eszmecserét folytatnak majd nemzetközi kérdésekről, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet, az Európai Unióval és a NATO-val való viszonyt, az európai migrációs válságot és az ukrajnai helyzetet” – tette hozzá.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy február 2-án Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A magyar partnerek megerősítették elkötelezettségüket a magyar-orosz együttműködés folytatása mellett a paksi atomerőműnek a Roszatom részvételével történő bővítése ügyében – ezt Szergej Lavrov mondta a moszkvai tárgyalást lezáró közös sajtóértekezleten.
Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy a megbeszélések homlokterében Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatása, valamint azok a további erőfeszítések álltak, amelyek célja a dinamizálódó kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása. Rámutatott, hogy ebben a munkában jelentős szerepe van a kétoldalú kormányközi gazdasági együttműködési bizottságnak, amelynek társelnökei a küszöbönálló csúcson beszámolnak majd az elvégzett munkáról. A testület soros ülését idén Moszkvába rendezik meg.
Gazdasági tárgyalások
Szijjártó beszámolt arról, hogy Oroszország a márciusi budapesti utazási kiállítás díszvendége lesz, és Budapesten hamarosan közterületet neveznek el Lev Tolsztojról, és a 19. századi orosz írónak emlékművet is állítanak majd. Elmondta, hogy a küszöbönálló Putyin-látogatás alkalmából megállapodást írnak majd alá a magyarországi orosz ortodox templomok felújításáról.
Szót ejtett arról, hogy a Tulai megyében a közelmúltban nemrégiben magyar takarmánykiegészítő üzem épült, amely máris kielégíti az orosz piac igényeinek 10 százalékát. A Szverdlovszki megyében magyar-orosz együttműködésben egy 400 tonna hús feldolgozására alkalmas üzem épült, és az Eximbank tárgyalásokat folytat egy húskészítménygyár létrehozásáról a Moszkvai megyében. Ugyanitt 2017 első félévében átadnak egy magyar építésű és üzemeltetésű fűszerkeverő üzemet, amely orosz húsüzemek beszállítója lesz. Cseljabinszkban egy másik magyar vállalat 20 ezer tonna kapacitású, zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat épít majd fel.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy együttműködési megállapodás jöhet létre a Fővárosi Vízművek és cseljabinszki társintézménye között. Elmondta, hogy mind a magyar, mind az orosz kormány támogatja a Mol olajipari vállalat további oroszországi szerepvállalását. Szavai szerint emellett a magyar-orosz konzorcium „talán csak egy hajszálra” van attól, hogy egy újabb egyiptomi vasútikocsi-szállítási tenderen sikert érjen el.
Szijjártó Péter hétfőn megbeszélést folytatott Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank elnökével, Alekszandr Novak energetikai, valamint Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel. Találkozott Nyikolaj Fjodorovval, az orosz szövetségi parlament felsőházának első elnökhelyettesével, akinek átnyújtotta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést.