Donald Trump amerikai elnök hétfőn – a védelmi költségvetési törvény részeként – aláírta azt a törvényt, amely az eddigieknél szigorúbb elbírálási jogot ad az illetékes hatóságnak (Committee on Foreign Investment in the US, CFIUS) külföldi befektetések, vállalati felvásárlások engedélyezésekor. Sőt, ha a CFIUS úgy találja, hogy az adott tranzakció nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, akkor meg is akadályozhatja a felvásárlást.
A szervezet például köteles megvizsgálni, hogy egy potenciális ügylet sérti-e a személyes adatvédelmi szabályokat vagy a kiberbiztonságot. Az sem mindegy, hogy a külföldi befektető hozzájut-e nem nyilvános információkhoz. A törvény szigorítja az exportellenőrzést is, azaz az Egyesült Államok vizsgálat alá vonhat külföldi szerződéseket és vegyesvállalatokat is.
Washington különösen Kínától tart: az ázsiai birodalom többnyire állami tulajdonú vállalatai nyugati cégfelvásárlási kampányba kezdtek, hogy modern technológiákhoz jussanak. Bár az új törvény nem nevezi néven Kínát, a jogszabály úgy rendelkezik, a CFIUS-nak tekintetbe kell vennie, „hogy a tranzakció kiterjed-e olyan, különleges figyelmet követelő országra, amely tettel vagy közölt stratégiai céllal kritikus technológiát vagy infrastruktúrát akar vásárolni”. Peking persze bírálta a törvényt, s közölte, tüzetesen meg fogja vizsgálni.
– Az Egyesült Államoknak objektíven és méltányosan kell bánnia a kínai befektetőkkel, s el kell kerülnie, hogy a CFIUS amerikai és kínai cégek közötti befektetési együttműködés akadályává váljon – áll a kínai kereskedelmi minisztérium Reuters által idézett közleményében. A jogszabály azt is deklarálja, hogy „Amerika számára elsődleges fontosságú a hosszú távú stratégiai verseny Kínával”.
Ám mintha nem is lett volna igazán szükség az új törvényre: a kínai ügyletekkel szemben folyamatosan növekvő amerikai szigor és gyanakvás minden jel szerint már csillapította a befektetők étvágyát. A Rhodium Group amerikai kutatóintézet szerint 2018 első felében kínai vállalatok összesen 1,8 milliárd dollár értékű üzletet hoztak tető alá az Egyesült Államokban, több mint 90 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző év hasonló időszakában. A BBC által idézett számokból az is kiderül, hogy az amerikai hatóságok mintegy kétmilliárd dollár értékű kínai ügyletet blokkoltak az idei első hat hónapban.
Amerikán kívül az Európai Unió is dolgozik egy közös szabályrendszeren, amellyel elejét tudnák venni a nemkívánatos (kínai) befektetéseknek. Nemrégiben a német kormány lépett közbe sikerrel a Leifeld nevű szerszámgépgyár felvásárlása ellen.