Egy jelenleg egy állatorvosi intézet által használt, lakatlan szigetre készül áttelepíteni a dán kormány az elutasított, de ki nem utasítható menedékkérőket, valamint a bűncselekményt elkövetett külföldieket – számoltak be róla hírportálok.
– Nemkívánatosak Dániában, és érezni is fogják ezt – kommentálta Facebook-oldalán Inger Stojberg bevándorlási miniszter a jobbközép koppenhágai kormánykoalíció, valamint a kabinetet kívülről támogató, bevándorlásellenes Dán Néppárt minapi megállapodását. Mintegy 33 milliárd forintnak megfelelő koronát különítenek el a költségvetésben a migránsok fogadására alkalmas létesítmények kiépítésére; ezek fokozatosan, de legkésőbb 2021-ig nyílnak majd meg.
Jelenleg csak laboratóriumok, istállók és állati tetemek megsemmisítésére szolgáló hamvasztókemencék működnek a Balti-tengeren található, kevesebb mint héthektáros Lindholm szigeten, írta a The New York Times. Kristian Jensen dán pénzügyminiszter elmondta, a szárazföldtől néhány kilométerre fekvő sziget ugyan nem börtön, kompjáratokkal is megközelíthető, de az oda küldött migránsoknak a szigeten kell majd tölteniük az éjszakát, ha nem akarnak börtönbe kerülni. Mindenesetre a létesítményeket a dán büntetés-végrehajtási szolgálat működteti majd.

Fotó: MTI/EPA/Jens Noergaard Larsen
– A komp nem fog éjjel-nappal működni. Így jobban követni tudjuk, hol tartózkodnak (a migránsok) – mondta Kristian Jensen. A megállapodást egy költségvetési vita rendezésének részeként hozták tető alá, de az is az előzmények közé tartozik, hogy számos dán polgármester követelte már, zárják be a befogadóállomásokat a településeiken.
Dániában évente mintegy négyezer fő ad be menedékkérelmet, de az európai migrációs válság 2014 és 2016 közötti csúcséveiben évi tízezer fölé, 2015-ben pedig húszezer fölé is ugrott ez a szám – olvasható a Refugees.dk információs oldalon. Az elutasított menedékkérők aránya nőtt az utóbbi években.
Ám sokakat nem tudnak kitoloncolni, mert a szülőhazájukban uralkodó állapotok ezt nem teszik lehetővé, vagy pedig a kiutasítottak üldöztetésnek lennének kitéve.
A szigetre telepítés elképzelése ugyanúgy bírálatokat váltott ki dán ellenzékiek és jogvédők körében, mint az egyre szigorúbb bevándorláspolitikát folytató Lars Lokke Rasmussen jobbközép kormányfő más lépései is. Rasmussen – aki az elmúlt húsz évben a harmadik dán miniszterelnök ezzel a vezetéknévvel – nemrég kijelentette, kormányának már nem az a célja, hogy integrálja, hanem hogy mielőbb hazaküldhesse a menekülteket.
– Az a zöldpárti kormány, amelyet én akarok vezetni, soha nem kényszerítene embereket egy elhagyatott szigetre – jelentette ki Uffe Elbaek ellenzéki vezető, míg Birthe Ronn Hornbech volt bevándorlási miniszter szerint a szigetre telepítés ötlete egy vicc.
Egyes szakértők pedig úgy vélik, európai jogviták származhatnak abból, hogy a migránsoknak a Lindholm szigeten való elkülönítése nem törvénytelen fogva tartás-e.
BEVÁNDORLÁSI SZIGORÍTÁS
A Folketing, a dán parlament még az idén törvényt fogadhat el arról, hogy a dán állampolgárságot kérő muszlim bevándorlóknak az eskütételi ünnepségen kezet kell fogniuk az azt számukra megadó hivatalnokkal, akár férfi, akár nő az illető. A muszlimok egy része úgy tartja, vallási okokból nem nyújthatnak kezet ellenkező nemű idegennek. Ám a dán kormány álláspontja szerint a kézfogás az ország alapértékei közé tartozik. Ugyancsak vita kísérte, egyesek részéről pedig felhördülés fogadta, hogy a nyáron Dániában betiltották a burka, vagyis az egész testet elfedő és számos dán részéről az ország hagyományaival ellentétesnek tartott muszlim női ruházat viselését.