Julija Szkripal, Szergej Szkripal volt kettős orosz ügynöknek a lánya, akit apjával együtt március elején mérgeztek meg az angliai Salisburyben, hozzátette: „bizonyára megértik, hogy némileg zavarosak a történtek”. Julija Szkripal az ő és a családja magánéletének tiszteletben tartását kérte lábadozása idejére.
Egy, a Rosszija 1 orosz állami televízióban csütörtökön bejátszott, egyelőre tisztázatlan hitelességű hangfelvétel szerint Szergej és Julija Szkripal jól van.
A bejátszás a volt kettős ügynök lánya és az unokahúga, Viktorija Szkripal állítólag szerda este lezajlott telefonbeszélgetéséről készült, az utóbbi állítása szerint. A Julija Szkripalként bemutatkozó nő azt állította, hogy Szergej Szkripal állapota „rendben van”, és hogy a telefonbeszélgetés alatt éppen „pihen és alszik”.
Oroszországot tisztességes nyomozás lefolytatása helyett alaptalanul vádolták meg a Szkripal-ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a VII. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián.
Lavrov szerint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának szerdai hágai rendkívüli ülése megmutatta, hogy „az önmagukat komolyan vevő felnőtt emberek nem hisznek abban a mesében, amely Oroszországnak a Szkripal-ügyben való bűnösségéről szól”.
„Elfogadhatatlan, hogy mind a salisbury-i incidenssel kapcsolatban, mind pedig egy sor másik helyzetben – az amerikai választásoktól kezdve, a szíriai vegyi támadásokon át, a katalóniai referendumig – konkrét tények felmutatása és tisztességes nyomozás helyett alaptalan vádakkal álljanak elő” – mondta.
Az orosz diplomácia vezetője szerint több országot kényszerrel vettek rá arra, hogy a Szkripal-ügy miatt orosz diplomatákat utasítson ki, ami szerinte a diplomáciai etika és a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a Szkripal-ügynek tárgyszerű és vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel teljesen összhangban álló kivizsgálását követeli.
Lavrov hangot adott véleményének, miszerint az Egyesült Államok vezette Nyugat egyoldalú lépései, amelyek szerinte nem egy esetben „kihívó és destruktív természetűek, a globális irányítás mechanizmusának veszélyes egyensúlyvesztéséhez vezetnek”.
Szavai szerint a Nyugatnak fel kell fognia, hogy nem lehet többet „egy kapura játszani” a világpolitika porondján, és a biztonságnak az euro-atlanti és az ázsiai-csendes-óceáni régióban, csakúgy mint az egész világon „egyenlőnek és oszthatatlannak” kell lennie.
Lavrov csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország csak akkor fogja elfogadni a Szkripal-ügyben lefolytatott nyomozás eredményét, ha abban maga is egyenrangú félként vehet részt. Lavrov szerint a vizsgálatnak átláthatónak kell lennie, nem lehet titkos, ahogy azt a britek szeretnék. Elmondta, hogy március 12. óta Moszkva több mint tíz hivatalos jegyzékben is kérte, hogy részt vehessen a nyomozásban, ám ezt London kategorikusan elutasította.
Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai laboratóriuma összeegyeztethető-e a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel. Hangot adott reményének, hogy Oroszországnak a Szkripal-üggyel kapcsolatos kérdéseire Nagy-Britannia, Franciaország és az OPCW végül választ fog adni.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Facebookon képletesen „Nagy-Britannia szégyenkémcsövének” nevezte, hogy a brit diplomáciai tárca eltávolította Twitter-oldaláról azt a március 22-i bejegyzést, amely a Porton Down-i laboratóriumra hivatkozva azt állította, hogy a Szkripalék ellen alkalmazott méreg orosz eredetű volt. Zaharova arra utalt, hogy 2003-ban Colin Powell akkori amerikai külügyminiszter a BT ülésén egy fehér port tartalmazó kémcsövet mutatott fel, azt bizonyítandó, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyvereket előállító laboratóriumai vannak.
Alekszander Jakovenko, Oroszország londoni nagykövete csütörtökön azt ígérte, hogy Moszkva elfogadja a Szkripal-ügyben a nemzetközi vegyifegyver-ellenőrök vizsgálatának eredményét, amennyiben garantálják a nyomozás átláthatóságát. Jakovenko a Londonban elmondta, hogy Oroszország tudni akarja, mely szakértők vesznek részt annak az idegméregnek a vizsgálatában, amellyel március 4-én Salisburyben megmérgezték Szergej és Julija Szkripalt.
Az orosz Nyomozó Hatóság (SZK) szerdán tanúként hallgatta ki Viktorija Szkripalt. A nő szerda este a Pervij Kanal (Első Csatorna) állami televízióban úgy vélekedett, hogy a nagybátyja és az unokatestvére valamilyen halételtől kaphatott mérgezést, és kifogásolta, hogy a brit hatóságok titkosították, mit rendeltek Szkripalék a salisbury-i pizzériában.
A brit kormány gyilkossági kísérletnek tartja Szergej és Julija Szkripal megmérgezését, amelyért hivatalos szóhasználata szerint „nagy valószínűséggel” Oroszországot terheli a felelősség. Oroszország tagadja ezt. Brit szakértői vizsgálat szerint a 66 éves Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynökét és 33 éves lányát, Julija Szkripalt az egykor a Szovjetunió által kifejlesztett Novicsok osztályú idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg.
A Szkripal-ügy a hidegháború óta eltelt időszak legsúlyosabb diplomáciai válságához vezetett a nyugati országok és Oroszország között, a konfliktus miatt több száz diplomatát utasítottak ki kölcsönösen a szembenálló felek.
Elhagyták Oroszországot a kiutasított amerikai diplomaták
Elhagyták Oroszországot a kiutasított amerikai diplomaták – közölte újságírókkal Heather Nauert, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Nauert – akit a közelmúltban a közpolitikáért és nyilvános diplomáciáért felelős államtitkárnak neveztek ki – azt jelentette be, hogy az Oroszországból kiutasított mind a hatvan diplomata elhagyta állomáshelyét és hazafelé tart az Egyesült Államokba.
„Csütörtök reggel hatvan amerikai diplomata elhagyta Oroszországot, az orosz kormány azon – megalapozatlan – döntésének megfelelően, amellyel nem kívánatos személyeknek minősítette őket” – szögezte le Nauert.
Korábban a Szkripal-ügy miatt az Egyesült Államok hatvan orosz diplomatát utasított ki.
Az amerikai kormány hangsúlyozta, hogy döntése szolidaritás is az Egyesült Királysággal, ugyanakkor a kiutasított orosz diplomaták közül néhányat kémnek minősített. A Seattle városában lévő orosz konzulátust is erre hivatkozva záratta be.