A jelenlegi szerb elnök korábban még miniszterelnökként folyamatosan hangsúlyozta: stratégiai célja, hogy országa az Európai Unió tagországává váljék, ugyanakkor jó viszonyt szeretne Oroszországgal is. Az elnöki székben Alekszandar Vucsics (képünkön) párttársát, Tomiszlav Nikolicsot váltotta fel, aki közismerten inkább Oroszországhoz vonzódott, miközben azért gyakran hangsúlyozta, hogy az ország stratégiai célja az EU. Amikor Vucsicsot elnökké választották, mindenki azt elemezgette, hogy ez fordulatot hozhat-e.
Sokáig két fő esélyest láttak a kormányfői pozíció betöltésére. A hazai és a külföldi elemzők – nagyon leegyszerűsítve – úgy tekintettek a dolgokra, hogy Ivica Dacsics kormányfővé választása esetén az ország Oroszország, Ana Brnabics miniszterelnökké avanzsálása esetén pedig inkább az EU és az USA vonzáskörébe kerülhet. Más verziók szerint Vucsics elnökként is megőrzi befolyását a kormány munkája felett, és próbálja majd tovább folytatni a sokak által kiegyensúlyozottnak, mások által egyszerűen csak hintapolitikának nevezett tevékenységét. Ennek tükrében a közvélemény nagy érdeklődéssel várta az új szerb miniszterelnök első megnyilatkozásait az ország jövőbeni politikájáról. Nem sokkal megválasztását követően a Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy Brnabics azt mondta: ha Szerbiának választania kell az Oroszországgal való szoros kapcsolat és az EU-tagság között, akkor az utóbbi mellett kötelezi el magát. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó nyilatkozatról azonban később kiderült, ilyen formában sosem hangzott el, a Bloomberg egyszerűen félreértelmezte azt.
Amikor Vucsics bejelentette, Brnabicsot jelöli kormányfőnek, azt is elmondta, inkább szakértelmére számít, a politikai irányvonalat a kormányfő-helyettesként és külügyminiszterként tevékenykedő Dacsics tartja majd. A külügyminiszter a szóban forgó fejleményekre reagálva azt mondta, Szerbia nem változtat külpolitikáján, amelynek lényege: elkerülni az olyan helyzeteket, hogy választani kelljen az EU vagy Oroszország között. Ahogyan a politikusok, úgy a polgárok is megosztottak Szerbia jövőbeni útját illetően. A hónap elején végzett felmérés szerint a résztvevők 30 százaléka az EU-t választaná inkább, 28 százalék Oroszország mellett döntene. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott választani, 16 pedig százalék sem az EU-t, sem Oroszországot nem választaná.