A plenáris ülés mellett a két kormány miniszterei kétoldalú találkozókon is egyeztetnek, a két miniszterelnök pedig négyszemközt is beszélget majd a fontosabb kérdésekről. Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics közösen tekinti meg hétfőn a Nis közelében lévő Prosek–Bancarevo autópálya-szakaszt, amely egy fontos közlekedési folyosó része.
A kormányok együttes plenáris ülése után írják alá a tárgyalások eredményeit szentesítő egyezményeket. Mindezzel párhuzamosan szerb–magyar üzleti fórum zajlik a Szerb Gazdasági Kamara szervezésében. Ünnepélyesen megnyitják az OTP Nisben kialakított regionális központját is, ami mintegy félmillió eurós beruházást jelent. Az OTP új kirendeltsége a számítások szerint mintegy 20 ezer ügyfelet fog kiszolgálni a térségben.
A két ország kapcsolata kiváló, idén tovább nőtt az árucsere-forgalom is. 2014-ben 1,7 milliárd, tavaly 1,8 milliárd euró volt az árucsere értéke. Az idei első nyolchavi adatok további 4,6 százalékos bővülést mutatnak. Magyarországról Szerbiába 3,9 százalékkal nőtt az export, míg Szerbiából 6,4 százalékkal a Magyarországra irányuló kivitel.
Az árucsere-forgalom az év első nyolc hónapjában 1,1 milliárd eurót tett ki, ezen belül Szerbia kétszer többet importált. A szerbiai export mindössze 3 százaléka irányul Magyarország felé, Szerbia jelenleg elektromos energiát, mezőgazdasági termékeket, műtrágyát, villamosipari felszerelést, pótkocsikat szállít Magyarországra. Magyarországon mintegy ötven szerb tulajdonban lévő vállalkozás működik.
Goran Knezsevics szerb gazdasági miniszter szerint azért választották éppen ezt a dél-szerbiai várost a találkozó színhelyéül, hogy a magyar vállalkozók figyelmét is felhívják az ottani befektetési lehetőségekre. A villamosenergia-termelés mellett a gyógyszeriparban is kiváló együttműködési lehetőségeket lát a miniszter, ezen kívül a szerb fél az IT szektorra is úgy tekint, mint a két ország jövőbeni együttműködésének gyümölcsöző területére.
Szerbia az EU-hoz való csatlakozás előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy át, és ebben szerepe van a már sikeres magyar vállalkozásoknak is. A Szerbiába irányuló magyar kivitel jelentős része az élelmiszerexport, de a szerbiai infrastrukturális, közlekedési,egészségügyi és energetikai fejlesztésekben is számítanak a magyar szakemberek szerepvállalására.
Két új határátkelő megnyitásáról is tárgyalnak majd, valamint a közlekedési infrastruktúra közös fejlesztési lehetőségeiről. Mint ismeretes, a két ország a kínai partnerrel közösen újítja fel a Belgrád–Budapest vasútvonalat mint az áru- és a személyszállítás szempontjából egyaránt a régió egyik legfontosabb közlekedési folyosóját. „Szeretnénk elérni, hogy Magyarország az első tíz közé kerüljön a szerb gazdaságba beruházó külföldi államok listáján, hasonlóan az olyan erős gazdasági potenciált jelentő országokhoz, mint Ausztria, Olaszország és Németország” – emelte ki a közelmúltban Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Szegeden megtartott magyar–szerb üzletember-találkozón.
Szerbia és Magyarország kapcsolatát nem terhelik vitás kérdések, kiváló politikai és gazdasági légkörben dolgozhat a két ország kormánya és gazdasági szereplői. A két kormány együttes ülésén téma lesz még a migrációval szembeni közös fellépés, valamint a regionális stabilitás kérdésköre. A tervek szerint sor kerül egy fontos, a tiszai hajózást érintő megállapodás aláírására, amelynek elődjét még 61 évvel ezelőtt írta alá Magyarország és az akkori Jugoszlávia.
A megállapodástól a felek a tiszai nemzetközi hajózás fellendülését várják.
Emellett a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség helyzete is téma lesz majd, hiszen ezek a közösségek fontos összekötő kapcsot jelentenek a két ország között.