Nem szavazták meg Koszovó felvételét az Interpolba a nemzetközi rendőri szervezet közgyűlésén. A függetlenségét egyoldalúan kikiáltó balkáni állam eddig már három alkalommal próbálkozott a felvétettel: 2010-ben, 2015-ben és 2017-ben. Az Interpol tavalyi, Kínában megtartott közgyűlésén úgy döntöttek a képviselők, hogy a felvételért folyamodó országoknak ENSZ-tagoknak kell lennie, vagy megfigyelői státusszal kell rendelkezniük.
Idén, az Interpol Dubajban megtartott közgyűlésén ismét napirendre tűzték Koszovó felvételét. A vita után két körben voksoltak, de egyik alkalommal sem lett meg a felvételhez szükséges kétharmados szavazattöbbség. A szavazást megelőző vita során Szerbia mellett szólalt fel Spanyolország, Marokkó, Kína, Ciprus, Fehéroroszország és Oroszország képviselője is. Támogatásáról biztosította Szerbiát Namíbia és Románia is. Emellett latin-amerikai és afrikai országok is ellenezték, hogy Koszovó az Interpol tagjává váljon.
Ivica Dacsics külügyminiszter szerint a szerb külpolitika jelentős sikerének nevezhető, hogy sikerült ezúttal is megakadályozni a szakadár egykori déli tartomány felvételét. Az állami televíziónak nyilatkozva feltette a kérdést, vajon hol volt most a sokat emlegetett száznál is több ország, melyek elismerték Koszovó függetlenségét. A jelek szerint valóban közülük is sokan a felvétel ellen szavaztak, mert csak így jöhetett ki a végeredmény.
Közös sajtótájékoztatójukon Ivica Dacsics külügyminiszter győzelemről beszélt, Alekszandar Vucsics viszont óvatosabban fogalmazott. A szerb elnök szerint országa megerősítette ugyan a pozícióját, de ez a siker egy kicsi, dacos és büszke ország sikere. Szerbiának azonban nem szabad a jövőjét dacosságra és ellenszegülésre alapoznia. „Racionális lépésekre van szükség és keresni kell a kompromisszumokat” – fogalmazott. Egyben felszólította a koszovóiakat, hogy legyenek partnerek a kompromisszumok keresésében.
Az Európai Unió folyamatosan tárgyalásra bíztatja a szerbiai és a koszovói vezetőket. Alekszandar Vucsics szerb és Hashim Thaci koszovói államfő többször is tárgyalt, többnyire eredménytelenül. A Dubajban megtartott Interpol közgyűlés előtt pedig a helyzet újra kiéleződött, amikor Koszovó 10 százalékos különvámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árura. A szerb elnök akkor jelentette be, hogy megszakítja a párbeszédet mindaddig, amíg Pristina nem vonja vissza ezt a vámintézkedést.
Érdekes fejlemény, hogy eközben, éppen a dubaji közgyűlés kezdetével egy időben Szinisa Mali szerb és Arben Ahmetaj albán pénzügyminiszterek Belgrádban megállapodtak arról, hogy december folyamán, a vegyes bizottság találkozóján Tiranában, együttműködési megállapodást írnak alá, amely hozzájárul majd a két ország közötti vámeljárások egyszerűbbé válásához. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy fontos a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztése, elsősorban az egyszerűbb kereskedelem tekintetében, hogy az egész régió erősebb és vonzóbb legyen a potenciális beruházók számára.
Mindez különösen érdekes annak tükrében, hogy Albánia és Koszovó között 2019-től megszűnik a határellenőrzés. A koszovói parlament még augusztusban megszavazta a vámok eltörlését az Albániával közös határon, és egyetértésre jutott a határátkelőkön végzett ellenőrzés megszüntetéséről is.
Edi Rama albán kormányfő pedig, a koszovói függetlenség kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából Pristinában tartott februári beszédében felvetette az albán–koszovói közös külpolitika ötletét, ugyanakkor utalt arra is, hogy nem zárja ki a közös elnökválasztás lehetőségét sem.
