Történelminek, egy új kezdetnek tartja oroszországi látogatását Erdogan, aki a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott exkluzív interjút kiutazását megelőzően. A török elnök reményét fejezte ki, hogy a mai tárgyalások során sikerül majd új fejezetet nyitniuk a két ország kapcsolatában, amely az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövését követően jelentősen megromlott. A korábbi pengeváltások ellenére Erdogan immár barátjaként emlegeti Putyint. A közeledés az elmúlt hetekben kézzelfogható eredményeket is hozott, miután Moszkva több, Törökországot sújtó szankciót is eltörölt. A két ország közötti viszony szorosabbra vonása azonban a gazdasági előnyök mellett elsősorban politikai szempontból fontos a felek számára.
A nyugati szövetségeseiben csalódott török vezetés Ahmet Davutoglu korábbi miniszterelnök májusi eltávolítását követően átértékelte az ország megtépázott külkapcsolatait. Törökország ugyanis diplomáciailag elszigetelődött az elmúlt egy évben. Az EU tagállamai a jogállamiság intézményeinek leépítése miatt folyamatosan kritizálják Ankarát, így rendkívül megnehezült az érdemi együttműködés, amelyet a kudarcos puccskísérletet követő tömeges tisztogatások csak még inkább ellehetetlenítenek. Az Amerikával ápolt viszony ugyancsak megtépázódott, melynek hátterében elsősorban a szíriai polgárháború áll. Washington az Iszlám Állam ellen hatékonyan harcoló kurd erők támogatásával már évekkel ezelőtt magára haragította a török vezetést. A sikertelen államcsíny pedig történelmi mélypontra taszította a kapcsolatokat, mivel a török politikai elit és a társadalom jelentős része az amerikai titkosszolgálatokat sejti az erőszakos rendszerváltást célzó próbálkozás hátterében. A felfokozott helyzetben a török közbeszéd reális alternatívaként kezeli az Egyesült Államokkal való szakítást, amely akár valósággá is válhat, amennyiben Washington nem adja ki a puccs megszervezésével vádolt, démonizált hitszónokot, Fethullah Gülent.
Az ukrajnai válság kezdete óta a Nyugattal ugyancsak éles vitában álló Moszkva hasznos szövetségesre lelhet a török vezetésben. Elemzők szerint a mai találkozó középpontjában a szíriai polgárháború foglal majd helyet, amely tekintetében bár eltérő érdekekkel rendelkeznek a felek, az együttműködési kényszer miatt akár az érdemi kompromisszum irányába is elmozdulhat a szembenállás. A találkozón ugyancsak kiemelt szerep juthat az energetikai beruházásoknak és a karabahi konfliktusnak is.
Csalódtak az EU-ban
Az Európai Unió nem viselkedik őszintén Törökországgal, panaszkodott tegnap a török államfő a Le Monde francia napilapnak. Erdogan újra figyelmeztetett, hogy Ankara el fog állni a márciusban megkötött menekültügyi alkuban foglaltak betartásától, amennyiben a schengeni zónához tartozó tagállamok nem teszik lehetővé a vízummentes utazást a török állampolgárok számára. Annak ellenére, hogy a török kormányfő részt vett a párizsi merényleteket követő megemlékezésen, Ankara csupán közhelyeket kapott a puccskísérlet kapcsán, méltatlankodott az elnök. A török vezetés csalódott a nyugati reakciókban, és úgy érzi, hogy a szövetségesei magára hagyták. Washington és az európai államok már a puccs éjszakáján elítélték a hadsereg beavatkozását, ám felhívták Ankara figyelmét a jogsértések elkerülésére is. A félelmek nem alaptalanok, Erdogan megismételte, hogy kész jóváhagyni a halálbüntetés bevezetését. Szakértők szerint a július 15-i események még jó ideig meghatározzák majd a török belpolitikát. Vasárnap milliók ünnepelték a demokrácia győzelmét Isztambulban. A rendezvényen az atatürki hagyományokat követő legnagyobb ellenzéki párt és az ultranacionalisták is részt vettek. A kurdok parlamenti képviseletét ellátó erő viszont távol maradt az eseménytől. Bár az elit szívesen beszél nemzeti összefogásról, a kisebbségi identitás csak nehezen illeszthető be a török nemzeti egységbe az erőteljes nacionalista megközelítés miatt.