A szakértőt arról kérdezték, hogy vasárnap Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein még két napot adott Katarnak arra, hogy válaszoljon a június 22-én tőlük kapott ultimátumra; a határidő kedd éjfélkor jár le.
KÉT NAP HALADÉKOT KAPOTT SZOMSZÉDAITÓL KATAR
Szaúd-Arábia teljes megadást követel a túl magasra törő kis Öböl-államtól
Sógor Dániel elmondta: Katar „nem igazán tárgyal” a 13 pontos követeléssorról, mert az ország szerint azok úgy lettek megfogalmazva, hogy visszautasítsa azokat.
A katari álláspont az, hogy felesleges leülni tárgyalni egy-két pontról, amikor a követeléssor egésze mélyen sérti Katar szuverenitását és önálló mozgásterét – ismertette. Emellett az ország olyan pozícióban van, hogy „nem tudják bántani”, így nem nagyon tudja, miről is kéne tárgyalnia – tette hozzá.
Úgy folytatta: az egyetlen, amitől Katar tarthat, hogy kizárják az Öböl-menti Együttműködési Tanácsból, aminek megvan az elvi lehetősége, de gyakorlatilag ez sem valószínű. A szakértő szerint az Európai Unióhoz nagyon hasonló szövetségen belül teljesen szabad az áru- és tőkemozgás, kívülről viszont egy nagyon zárt piacról van szó.
Példaként említette, hogy ha egy, a tanácson kívüli országból valaki be akar fektetni a tanács egyik országában, cégében többségi tulajdonnal kell bírnia egy tagországbeli állampolgárnak. Emiatt az utóbbi években annyira bonyolult cégháló jött létre, hogy nagyon komplikált helyzetet teremtene ezeket a szálakat mind elvágni, főként a mostani ellenséges légkörben – fogalmazott.
Az enyhébb szankciók, mint a tanácson belüli szavazati jog felfüggesztése vagy a tagság befagyasztása, nem kell hogy megrémissze Katart, mert gazdaságilag jobban áll, mint a szankcionáló országok. A szakértő szerint az, hogy a katari kereskedelem számára megnyitott három iráni kikötőből egy erre a funkcióra specializálódik, azt mutatja, a térség elhúzódó válságra készül.
A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert terroristákat támogat, együttműködik Iránnal és beavatkozik belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott neki, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították. A katari külügyminiszter szombaton közölte, hogy országa kész a párbeszédre, de el fogja utasítani az arab államok követeléseit, mert azok célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, hanem az ország szuverenitásának megcsonkítása.