Múlt héten Nagy-Britanniában tárgyalt Ecuador elnöke, Lenín Moreno, aki hivatalosan is jelezte: véget kíván vetni Julian Assange hosszú tartózkodásának országa londoni nagykövetségén. A WikiLeaks kiszivárogtató portál
47 éves alapítója hat éve él oltalom alatt a nagykövetségen, miután korábban az Egyesült Államok és Svédország is elfogatóparancsot adott ki ellene. – Az egyetlen, amit akarunk, hogy Assange élete ne kerüljön veszélybe – jelezte Lenín Moreno, kiemelve: sohasem értett egyet Assange tevékenységével. A CNN amerikai hírtelevízió portálja arról írt, komoly háttéregyeztetések folynak az érintett országok között.
Ennek középpontjában az áll, hogy Assange egészségi állapota jelentősen megromlott az elmúlt évek során, így ennek megfelelően, veszélyeztetése nélkül akarják intézni az ügyet. Assange 2012-ben kapott menedéket a nagykövetségen, miután Nagy-Britanniában elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Svédországban nemi erőszakkal vádolták, amit a WikiLeaks munkatársai politikailag motivált vádaknak neveztek, Assange pedig tagadta e bűncselekmények elkövetését. Tavaly végül ejtették a vádat, és a nemzetközi elfogatóparancsot is visszavonta Svédország.
A brit hatóságok viszont továbbra is úgy vélik, ha elhagyja a nagykövetség épületét, őrizetbe kell venniük, ugyanis 2012-ben a kitűzött időpontban nem jelent meg a bíróság előtt. Assange attól tart, ha a britek kiadják Svédországnak, a svéd hatóságok átadhatják az Egyesült Államoknak, ahol a WikiLeaks kiszivárogtatásai miatt bíróság elé kell állnia, és akár halálbüntetés is lehet ellene az ítélet.
Az ausztrál hekker hosszú ideje fejfájást okoz Ecuador vezetésének. A dél-amerikai ország kormánya tavaly megadta az ecuadori állampolgárságot a férfinak, és kérte Londont az együttműködésre, a diplomatastátus megadására.
Kiemelték: Assange helyzete emberi szempontból tarthatatlan, a britek azonban elutasították ezt a megoldást. Nem segített a helyzeten, hogy a nagykövetségen ragadt Assange közben nem tett le a politikai véleménynyilvánításról, és folyamatosan posztolt a közösségi médiában világpolitikai kérdésekről, a többi közt a katalán válságról vagy éppen London és Moszkva viszonyáról. Ecuador néhány hónappal ezelőtt megelégelte, hogy ezekkel sérti a diplomáciai kapcsolatait, és lekapcsolta az internetet Assange lakrészében, aki azóta nem tud kommunikálni a külvilággal.
Assange-t – akit a világ legbefolyásosabb 50, illetve a világot megváltoztató 25 személyiség között is megneveztek már – napjaink egyik legellentmondásosabb személye. A hosszú ideje hekkerként és politikai aktivistaként tevékenykedő férfi több országot érintően is tett közzé dokumentumokat olyan visszaélésről, amelyekért nemzetközi jogvédő és médiaszervezetek kitüntetéseiben részesült.
Az Egyesült Államokat illetően az amerikai hadsereg titkosított dokumentumai mellett diplomáciai üzeneteket tett közzé az általa alapított WikiLeaks portálon. Hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg.
Tevékenységét a Fehér Ház meggondolatlannak és veszélyesnek ítélte. A férfit sajtóhírek szerint bármelyik pillanatban kitehetik az ecuadori nagykövetségről. A kiadatástól csak az mentheti meg, hogy abban London és Quito is egyetért: nem akarják veszélyeztetni Assange egészségi állapotát.