Peter Hultqvist elmondta, hogy a döntés „fontos jelzés” egy olyan időszakban, amikor Svédország „fokozott aktivitást érzékel a szomszédságában”, beleértve Oroszországot.
A többlettámogatást a hadsereg létszámának növelésére, a kiképzés javítására, új felszerelések beszerzésére és a régi eszközök karbantartására fogják fordítani.
A védelmi kiadások növeléséről a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kisebbségi kormány képviselői állapodtak meg a jobbközép ellenzéki pártokkal. Formális parlamenti szavazás ősszel várható az ügyben.
Tavaly szeptemberben Svédország katonákat vezényelt a balti-tengeri Gotland szigetére, márciusban pedig újra bevezette – férfiak és nők számára egyaránt – a kötelező sorkatonai szolgálatot.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Svédország 2016-ban GDP-je 1 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Az Oroszországgal határos Finnországhoz hasonlóan Svédország sem tagja a NATO-nak, de 1994-ben békepartnerségi szerződést írt alá vele.
A skandináv ország több mint két évszázada nem vett részt háborúban. Szárazföldi határa Oroszországgal nincsen, de akárcsak Finnország, a Balti-tenger partján fekszik, Oroszország pedig haditengerészeti támaszpontot tart fenn a Kalinyingrádi területen fekvő Baltyijszkban.