A brit kilépési megállapodás is bonyolítja az Európai Unió és Svájc kapcsolatát, így a Brüsszel és Bern között immár négy éve tartó, intézményi keretmegállapodásra vonatkozó tárgyalások tovább csúszhatnak, adta hírül a Reuters. A brit hírügynökség szerint Svájc – amely gazdasági, kulturális és politikai értelemben is ízig-vérig európai, mégsem tagja a blokknak – legkorábban 2019-ben rendezné a bilaterális kapcsolatokat, tekintettel arra, hogy jövőre európai parlamenti és svájci parlamenti választásokat is tartanak. Az ügyről ma tárgyal a berni kormány – írta a Reuters.
A szakértők egy része így is szkeptikus a jövőbeli viszonyt illetően: a svájci modellt közösségi szinten sikertörténetnek tartják, az alpesi ország az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjaként 120 kétoldalú – többek között egy szabadkereskedelmi – megállapodást írt alá Brüsszellel, de a gyakorlatban erre aligha léteznek vitarendezési mechanizmusok vagy a változó uniós szabályok átültetésére vonatkozó közös előírások. Éppen ezért 2014-ben az EU elkötelezte magát arra, hogy átfogó, szigorú feltételeket bebetonozó megállapodás hiányában ne engedjen Svájcnak hozzáférést az egységes belső piachoz.
A történetet bonyolítja, hogy 2014-ben a svájci bevándorlásellenesek egy népszavazással sikeresen kezdeményezték, hogy az ország foglalja alkotmányába a bevándorlási politika nemzeti hatáskörét. Utóbbit természetesen rosszallották az uniós vezetők, mondván: a letelepedési és munkavállalási szabadság a közös piac mozdíthatatlan része.
Fotó: REUTERS/Pascal Lauener
Az EU jelenleg is azt szeretné elérni, hogy a magas fizetésekkel operáló Svájc még jobban engedjen teret a külföldi munkavállalóknak, emlékeztet a Reuters, hozzátéve: a terítékén lévő kérdések az uniós mozgásszabadság mellett a polgári légi közlekedés, a szárazföldi közlekedés, illetve az ipari és mezőgazdasági termékszabványok kölcsönös elismerését is magukban foglalják.
Az emlegetett késlekedést nemcsak a kérdéskörök összetettsége, de a brexit is indokolja. Brüsszel nyilvánvalóan nem akarja, hogy a kilépés kapujában álló britek vérszemet kapjanak a svájci modell láttán, ugyanis London távozását részben szintén a bevándorláspolitika indokolta: a brexittábor egy része sokáig vallotta, hogy a közös piachoz való hozzáférés és az európaiaknak biztosított letelepedési szabadság elválaszthatók egymástól.
Brit szempontból közben egészen más felütést kap a történet: a Theresa May alkujának megtorpedózását célzó, kemény euroszkeptikus sajtóorgánumok épp azt bizonygatják a svájci példával, hogy az unió akár zsarolás árán is megállapodásra kényszerítene egy – papíron – harmadik államnak minősülő országot. A Daily Express című lap például azt írta: az EU a svájci gazdaság bedöntésével fenyeget az EU-s feltételek elutasítása esetén.
