A berni vezetés azzal indokolta a parlament erre vonatkozó indítványának az elutasítását, hogy a földközi-tengeri mentést az európai államok összehangolt és hosszú távú műveletének keretében kellene végezni.
Négy parlamenti képviselő korábban felszólította az alpesi ország kormányát, hogy a hajózási törvények nyújtotta lehetőség értelmében engedélyezze az Aquariusnak, hogy humanitárius okokból svájci zászló alatt hajózhasson. Kérésüket azzal indokolták, hogy a hajót nem lehet tovább üzemeltetni, ha egy ország sem engedélyezi, hogy a zászlaja alatt hajózzon.
Kurt Fluri, a svájci liberálisok parlamenti képviselője emlékeztetett: az Aquarius 2016 óta mintegy 29 ezer embert mentett meg a vízbefúlástól. Aline Trede zöldpárti képviselő pedig hangsúlyozta: az Aquarius az egyedüli megmaradt NGO-hajó a Földközi-tenger központi részén, ahol az idén 1250 menedékkérő vesztette életét.
A svájci kormány ugyanakkor közölte: „a jelenlegi körülmények között nincs lehetősége arra, hogy az Aquarius esetében alkalmazza a hajózási törvény kivételi záradékát”.
A szicíliai Catania ügyészsége november 20-án rendelte el az Aquarius lefoglalását.
Az ügyészség szerint az Aquarius veszélyes, fertőző hulladékot tett az olaszországi partokra, megszegve az ezek tárolására és feldolgozására vonatkozó szabályokat, és ezzel egészségügyi vészhelyzetet teremtett.
Az Aquarius szeptember óta a franciaországi Marseille kikötőjében vesztegel, mivel Gibraltár után Panama is megvonta a hajózási engedélyét. Korábban, 2015-től folyamatosan a Földközi-tengeri mentési műveletekben vett részt, és Líbiából a dél-olaszországi partokra hozta a migránscsoportokat.
Az olasz hatóságok szerint azonban az NGO-hajó nem kizárólag illegális bevándorlókat, hanem illegális hulladékot is partra tett Szicília, a dél-olasz Calabria, Puglia és Nápoly tizenegy különböző kikötőjében.