Az alpesi ország áramellátásának mintegy harmadáért felel a Svájc északi és nyugati részein található öt atomerőmű. Az öt évvel ezelőtti fukusimai nukleáris katasztrófa hatására döntött úgy a berni kormány, hogy az ország 2050-ig fokozatosan átáll a megújuló energia használatára, az atomerőművek pedig csak addig működhetnek, amíg biztonságosak. Új erőművek építésére azonban nincs lehetőség a parlament által tavaly elfogadott törvény szerint.
Környezetvédő szervezetek korábban figyelmeztettek arra, hogy a 45 évnél idősebb atomerőművek már veszélyesek, vagyis az öt svájci erőműből kettőt hamarosan így is, úgy is be kellene zárni. Az északi Aargau kantonban található Beznau I reaktor például a világ legrégibb atomerőműve, amit 1969-ben építettek. Nemrég mind a Beznau I-et, mind a Leibstadt reaktort hónapokra lezárták karbantartási munkálatok miatt.
A Zöld Párt kezdeményezését klímavédelmi csoportok mellett több baloldali párt és szakszervezet is támogatta – írja a Swissinfo hírportál. A kormány és a legfontosabb iparágak vezetői azonban hangsúlyozták, hogy az erőművek korai bezárása áramhiányhoz és magas energiaárakhoz vezethet, az azonnali pótlásukat biztosító fosszilis tüzelőanyagok pedig szennyezik a környezetet, ráadásul a szomszédos Németországból és Franciaországból kellene importálni az energiát.
A BBC tudósítása szerint a svájciak többsége Svájc versenyképességét sem akarta kockáztatni. A fukusimai katasztrófát követően a német kormány is az atomerőművek bezárása mellett döntött. Az energiapolitikai fordulat értelmében 2022-ra két részletben az összes atomerőmű bezárásra kerül.