Donald Trump nemcsak az amerikai, de a világpolitika bajkeverőjének is számít, a New York-i ENSZ-székházban ezért is készülnek különös aggodalommal az amerikai elnök keddi beszédére a világszervezet új, éves közgyűlésén. A The New York Times hétfői címlapcikke szerint az aggályok most nem is annyira azzal kapcsolatosak, hogy Trump rendszerint elefántként ront a diplomácia porcelánboltjába, hanem éppenséggel azzal: túldicséri az olyan „haramiaállamokkal” elért eredményeit, mint Észak-Korea. Trump tegnap azt közölte: rövidesen ismét találkozhat Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Az elnök mai beszédén túl a hét csemegéje alighanem az lesz, amikor Trump holnap saját maga elnököl az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tagállamok 2003, az iraki háború kitörése óta nem voltak olyan megosztottak, mint ma.
Ha van az immár több mint másfél éves Trump-elnökségben egyetlen konzisztens külpolitikai elem, akkor az az, hogy Washington kivonja erőit a többoldalú diplomáciából – politikai és kereskedelmi egyezményekből egyaránt –, és ezeket kétoldalú megállapodásokkal akarja helyettesíteni.
Az ENSZ vonatkozásában Trump ezt többször is meglépte: hátat fordított az UNESCO-nak, a nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetnek, továbbá a párizsi klímamegállapodásnak, valamint – hazánkhoz hasonlóan – a migrációt támogató paktumról folyó tárgyalásoknak is. Erősíti ezt a vonalat, hogy az idén már John Bolton az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki George W. Bush elnök idején kifejezetten ENSZ-ellenes nagykövetként dolgozott a New York-i székházban.
Nikki Haley jelenlegi amerikai nagykövet pedig a napokban a kéksisakosok, a világszervezet békefenntartói költségvetésének lefaragásáról beszélt. Az Egyesült Államok a békefenntartás mintegy 28 százalékát fedezi anyagilag. De ezen a területen nemcsak konfliktusok elhárításáról, hanem befolyásszerzésről is szó van, márpedig Kína (az USA globális színtéren is egyre fontosabb gazdasági és politikai riválisa) egyre jobban kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.
A londoni The Guardian thétfőn arról írt, az ázsiai ország nemcsak mintegy 2500 katonát küld békefenntartó missziókba, de azzal, hogy az elmúlt öt év során 3 százalékról 10 fölé növelte a hozzájárulását a kéksisakosok büdzséjébe, Peking Washington után a második legfontosabb befizetővé lépett elő. Kína az elkövetkező öt évre vetítve a békefenntartásban egymilliárd dolláros hozzájárulásra tett ígéretet. Kéksisakosnak állni elsősorban a fejlődő országok, mint Etiópia vagy India katonáinak vonzó anyagilag.
GARANCIÁK AZ ÜLDÖZÖTT KERESZTÉNYEKNEK
A nemzetközi közösségnek, így elsősorban az ENSZ-nek lenne a kötelessége, hogy jogi és biztonsági garanciákat adjon arra, hogy az elüldözött keresztény közösségek vissza tudjanak térni oda, ahol évszázadokon át éltek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakát megelőzően.
A tárcavezető tegnap Timothy C. Dolan bíborossal, New York érsekével is találkozott, és a távirati irodának nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy ezzel a megbeszéléssel kezdi a közgyűlési hetet, mert szavai szerint az elmúlt években egyre súlyosabb jelenség a világban a keresztényüldözés.
– Mára ez vált a világ legüldözöttebb vallásává, minden öt emberből, akit a vallása miatt üldöznek, négy keresztény. Ennek ellenére a világ hátat fordít a problémának: a jelenlegi képmutató gondolkodásmódba nem fér bele a tiszta, világos beszéd a keresztény közösségek sorsáról – hangoztatta. Szijjártó hozzátette, Magyarország kiáll az üldözött keresztények mellett; ezt a kormány Hungary Helps nevű programja is példázza a Közel-Keleten. – Az amerikai katolikus egyház is határozottan felvállalja a közel-keleti keresztény közösségek ügyét, így törekvéseink egybeesnek – mondta a miniszter.