A felvételi fontosságát jelzi, hogy a hatóságok 14 ezer rendőrt állítottak csatasorba a nagy napon, a tőzsdenyitást egy órával elhalasztották, a tömegközlekedés csúcsidei menetrend szerint járt két órával hosszabban, s az incheoni légikikötő fel- és leszállásait is módosították, nehogy a repülők okozta zaj befolyásolja a szövegértést. A diákok öt tárgyból vizsgáznak, koreai nyelvből, matematikából, társadalom- és természettudományokból, angolból és egy másik idegen nyelvből, minderre nagyjából nyolc órát fordítanak. Az eredmény december 7-én megmutatja, mit is várhatnak a fiatalok az élettől.
Koreában ezen áll vagy bukik minden. A világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere működik az országban, amely azt eredményezte, hogy az ötvenes években még éhező, a hetvenes évekig szenvedő ország mára Ázsia egyértelmű ipari nagyhatalmává emelkedett, ám súlyos árat fizetett ezért. A gyerekek iskolakezdésüktől kezdve egymás riválisai, mindegyikük célja az, hogy sok év múlva elcsípjék valamelyik elitegyetem ösztöndíját, ott tanulhassanak, ahol csak nagyon kevesek.
Nagy izgalommal készül a diáklány a tesztírásra
A fő cél a „SKY” egyetemek valamelyike, a Seoul National, a Korea és a Yonsei, ha valaki oda akar menni, annak nagyjából el kell felejtenie a gyerekkort, akkor nincs foci vagy számítógépes játék, akkor kizárólag a tanulás van a nagy napig, a felvételiig. Erre az ilyen ambiciózus gyerekek anyukája rendszerint figyelmet is fordít, a gyerek minden lépését előre megtervezi, az óvodától a Samsungig. Ebbe beletartozik a mindennapos felügyelet melletti tanulás, a különórák megszervezése és kifizetése, a jobb nevű tanárokhoz való bejutás, a hosszú várólisták megrövidítése pénz által, a megfelelő tanulótársak kiválasztása.
A koreai társadalomban ez nem csupán pénzről szól, hanem szociális státusról is. Az óriási konglomerátumokban – mint a Samsung, a Daewoo vagy a KIA – befolyásos tisztséget betölteni a konfucionista filozófiát követő Koreában hatalmas fegyvertény, amely a családra is jó fényt vet, így a család gyereke a többi rokonra is ráirányítja a figyelmet. Ennek megfelelően a világ talán legfegyelmezettebb gyerekei a koreaiak, ahol ismeretlen az órákról való ellógás, ugyanakkor ez az a nap, amikor a vizsgaeredménytől rettegő fiatalok egyike-másika nem tér haza. Koreában a 40 év alatti korosztályban a vezető halálok az öngyilkosság.
A munka bűvölete
Egy átlagos szöuli középiskolás – attól függően, milyen messze lakik az iskolától – akkor kel, mikor magyar társa, nagyjából fél hétkor, hogy nyolcra beérjen. A tanítás délután 4 órakor ér véget, néha különórája van, így ötig bent marad. Ezután eszik valamit, majd elmegy a második iskolájába, ahol délután hattól kilencig-tízig vannak órái. Utána egy-két órát saját szakállára tanul, majd hazaér, hogy megírja az iskolai házi feladatát, s nagyjából hajnali kettőre ágyba kerül. Csak Szöulban százezer hagvon, azaz kiegészítő iskola működik, ahol 2008-as határozat szerint tilos este tíz óra után tanítani. A diákok háromnegyede jár hagvonba, amely olyan drága, hogy a családi költségvetés akár felét is a gyerek taníttatására költik, ha egyáltalán el tudják juttatni a legjobb különiskolába. Ez azt jelenti, hogy a koreai családok többsége nem bírja anyagilag két gyerek felnevelését, a születések száma – hasonlóan Japánhoz vagy Tajvanhoz – a legalacsonyabbak közé tartozik, 1,2 gyerekszülés jut egy koreai nőre. Az oktatás egész Ázsiában nagyon fontos a lakosság számára, Szingapúr is hasonló utat követve jutott nagyon magasra, többek között úgy, hogy az addigi 19 munkaszüneti napot négyre csökkentette egy évben, és bevezette a hatnapos munkahetet, így a szingapúri gyerekek szombaton is járnak iskolába.
