Még ha a külföldi vállalatok meg is hajlanak az amerikai akarat előtt, sokan közülük azt sem tudják, hogyan fogjanak hozzá az engedelmességhez. A szankciók kitalálóinak részletesen el kell magyarázniuk a szabályokat az érintett külföldi szervezeteknek, ami amerikai diplomaták seregeinek a bevetését teszi szükségessé. Ez pedig némi nehézségbe fog ütközni, ugyanis a Trump-adminisztráció tavaly megszüntette a washingtoni külügyminisztériumban a szankciók végrehajtásával foglalkozó irodát, alkalmazottait pedig szélnek eresztette.
A pénzügyminisztériumban sem jobb a helyzet, mivel nemrégiben mondott fel a kérdésben illetékes személyzet. Ám biztos, ami biztos: több, az iráni olaj vásárlásában érdekelt cég vagy ország úgy döntött, felszámolja érdekeltségeit az iszlám köztársaságban. Az európai finomítók napi több mint ötszázezer hordó olajat szereznek be Iránból, így valószínűleg nem örülnek a szankcióknak. Még akkor sem, ha később lazítanak a szigoron vagy mentességet állapítanak meg.
Európa vezetői ugyanakkor már többször hangoztatták, hogy mindent megtesznek az európai cégek védelmében. Tegnap például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki, hogy aktiválni fogják azt a blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai cégeknek, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak. A verbális kiállás eddig édeskevésnek bizonyult, különösen hogy már olyan cégek készülnek hátat fordítani Iránnak, mint a francia Total olajipari vállalat.
Fotós: Reuters
A Total az első európai nagyvállalat volt, amely a korábbi szankciók után 2016-ban visszatért a közös olaj- és gázüzletekhez. Most a pénzügyi tranzakcióinak 80 százalékát amerikai bankokon keresztül bonyolító konglomerátum bejelentette, hogy november 4-ig felhagy a több milliárd dollárt érő kitermeléssel Irán egyik legnagyobb gázmezőjén, hacsak nem sikerül mentességet szereznie a szankciók alól. Trump hat hónap határidőt adott az üzletek felszámolására.
A teljes kivonulás érzékenyen érintené Teheránt, Haszán Róháni iráni elnök ugyanis abban reménykedett, hogy a presztízsértékű beruházás révén nemcsak az ország olajiparát lesz képes modernizálni, hanem más területekre is vonzhat befektetőket. Az olajiparban tevékenykedik a szintén kivonulást tervező dán Maersk Tankers tengeri fuvarozó cég is, amely az ázsiai piacokon terítette az iráni olajat, és hasonló lépésre készül ebben az ágazatban a szintén dán Torm.
Az Egyesült Államokban erős jelenléttel bíró német Allianz biztosító is minimális üzletei bezárásáról döntött.
