Diplomatacsaládban nőtt fel, két anyanyelve – a holland és a limburgi germán dialektus – mellett akcentus nélkül beszél németül, további négy nyelven pedig folyékonyan: imponálóan illik ezzel az 57 éves Frans Timmermans a brüsszeli elit közegbe.
Hollandia, mint az EU elődjét megalapító hatok egyike, ráadásul a közös uniós büdzsé egyik legnagyobb befizetője, mindig is befolyásos tárcákat kap az Európai Bizottságon belül, a Hágából küldött uniós biztosnak pedig sokat nyom a szava a latban.
A német szociáldemokrata Martin Schulz távozásával Timmermans lett az uniós szocialisták legbefolyásosabb brüsszeli politikusa, noha a mögötte álló holland Munkapárt az egyik legkomolyabb vesztese az európai baloldal térvesztésének.
A 2017-es választásokon alig öt százalék körüli eredményt ért el, és várhatóan csak pár képviselője lesz a májusi uniós választások után felálló új Európai Parlamentben. Mégis Timmermans lett az EU szocialistáinak csúcsjelöltje.
– Ez is mutatja, mekkora a demokráciadeficit a mai Európában – mondja lapunknak Mráz Ágoston Sámuel politológus, aki szerint a Jean-Claude Juncker posztjára törő Timmermansnak a jelenlegi európai bizottsági elnökkel ápolt barátsága is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi holland külügyminiszter 2014-ben első alelnöki megbízatást kapott.
A Nézőpont Intézet vezetője emlékeztetett: Timmermans 2012 és 2014 között országa külügyminisztereként dolgozott, és az ő kinevezettje volt az a korábbi budapesti holland nagykövet, aki 2017-ben diplomáciai botrányt okozott egy kijelentésével.
Gajus Scheltema a 168 Órának adott képviselet-vezetői búcsúinterjújában egyebek mellett azt mondta, a szélsőséges iszlamisták „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. Ettől külügyminisztere, Bert Koenders kénytelen volt elhatárolódni.
Timmermanshoz tartoznak Brüsszelben a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos ügyek, így a hazánkkal és Lengyelországgal kapcsolatos uniós bírálatok, illetve eljárások.
Úgy tudjuk, egy ismert magyar illetékest azzal üdvözölt a megismerkedésükkor, hogy van már egy magyar barátja – mégpedig Soros György. Mint egy korábbi cikkünkben megírtuk, Timmermans azon uniós vezetők közé tartozik, akik a leggyakrabban fogadják a magyar származású amerikai üzletembert. Nyilatkozataiból pedig az derül ki, kifejezetten nagyra tartja és védi Sorost.
– Semmi kétségem afelől, hogy őszintén és igazán elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a polgárainak egyenlő jogokat biztosító nyílt társadalom mellett. Ezt az elkötelezettséget magam is osztottam szakmai pályafutásom során, és az utolsó leheletemig ragaszkodni fogok hozzá – fogalmazott korábban a milliárdosról.
A Die Zeit német hetilapnak adott 2017-es interjúban pedig Timmermans egyetértett a kérdező riporterrel: ő is antiszemita felhangúnak értette, és „felháborította”, amikor Orbán Viktor kormányfő „amerikai pénzügyi spekulánsként” utalt Sorosra. Orbán Viktor egyébként a Kossuth rádiónak adott tegnapi interjúban azt mondta: Timmermans, „a bevándorláspártiak fő erejének” választási csúcsjelöltje köztudomásúlag Soros György embere. A kormányfő szerint Soros most már nyíltan el akarja foglalni az európai intézményeket.
– Timmermans Soros hálózatának érdekeit képviseli az Európai Bizottságban – állítja Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a holland politikus „gyűlöli Lengyelországot, lenézi a kelet-közép-európaiakat, és harci ellenfeleként, rosszabb esetben ellenségeként tekint Orbán Viktorra”. – Nagyon nyugtalanító, ami Lengyelországban történik. (Ez) alapvető fenyegetést jelent a jogállamiságra – mondta Timmermans a Die Zeitnak.
Noha a májusi EP-választások után várhatóan továbbra is az Európai Néppárté marad a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, relatív többsége miatt más pártcsaládokkal való összefogásra szorul.
Ezért nem száz százalék, hogy csúcsjelöltjük, a semmilyen kormányzati tapasztalattal nem bíró bajor Manfred Weber lesz Európa első embere, s a parlamenti eredménytől függetlenül sokat számíthat, kit akar Berlin, Párizs és Hága. Timmermans kompromisszumos befutó lehet. Mráz Ágoston Sámuel három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek.
– Az első, hogy marad a néppárti vezetésű status quo, a második szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök támogatásával a liberálisok és a szocialisták a néppárt balszárnyával fognak össze, a harmadik pedig az, hogy a magyar miniszterelnök nevével fémjelzett új jobboldali többség kerekedik felül – mondta.
Weboldalt índít az EP
Az Európai Parlament 24 nyelvű, a májusi választásokra való felkészülést segítő új weboldalt indított arról, hogyan lehet szavazni az egyes tagállamokban – közölték tegnap. A magyar nyelvű oldal címe https://www.europai-valasztasok.eu. Mint közölték, az oldal kérdés-felelet formában magyarázza el a választási rendszert. A weboldalról kiderül, hogyan lehet külföldről – az EU-n belülről vagy kívülről –, esetleg meghatalmazott révén leadni a szavazatokat. (MTI)