„Norvégiának megfelelő és kielégítő menekültprogramra van szüksége, ugyanakkor olyan terv kell, mely nem elég jó ahhoz, hogy további bevándorlókat vonzzon az országba” – mondta Erna Solberg norvég miniszterelnök kedden a parlamentnek. Jól jellemzi ez a kijelentés a skandináv bevándorláspolitikát, mely akarja is, meg nem is a menekülteket. A rohamosan növekedő számok hatására azonban az utóbbi időben a közhangulat az utóbbi felé hajlik. A miniszterelnök asszony elmondta, a menekültekre fordított költségek a következő öt évben 50 milliárd norvég koronára (1682 milliárd forintra) rúghatnak, így a kiadásokat „valahogy csökkenteni kell”. A skandináv ország, mely idén 25 ezer menedékkérőre számít, most inkább elébe megy a problémának.
Csütörtökön bejelentették, visszafordítják azokat az Oroszország felől érkező menedékkérőket, akik huzamosabb ideig tartózkodtak a szomszédos országban. Anders Anundsen norvég igazságügyi miniszter szerint ugyanis az északon fekvő orosz–norvég határon át érkező szíriaiak nagy része már rég nem háború vagy éhezés elől menekül. „Biztonságban vannak Oroszországban” – szögezte le Anundsen, aki egyébként a bevándorlásellenes Haladó Párt képviselője. „Visszaküldési megállapodást kötöttünk Oroszországgal, és alkalmaznunk kell azt” – emelte ki. A miniszterelnök további intézkedéseket helyezett kilátásba: megszüntetik a családegyesítési segélyt, emelik az olajalapokból a menekültkérdésre szánt összeget, valamint gyorsítják a menekültstátusra nem jogosultak kitelepítését. „Fontos, hogy azokat, akik nem jogosultak erre, gyorsan visszafordítsuk. Pénzbe és időbe kerülnek” – mondta Erna Solberg.
De nem csak a norvégok ágálnak egyre inkább a bevándorlás ellen. Miután hétfőn megdőlt a délszláv háború idején mért, 84 ezres bevándorlási rekord, a svéd helyzet is egyre aggasztóbb. Stefan Löfven miniszterelnök nemrég közölte, a 9,5 millió lakosú országba idén akár 150 ezer menekült érkezhet. A svéd politika egyébként mindeddig támogatta a bevándorlást, amelyre az elöregedő társadalom jelentette probléma lehetséges megoldásaként tekintett. Kutatásaik szerint pedig évi 65 ezer emberre van szükségük, hogy a svéd, vagy inkább már multikulturális társadalom fennmaradjon. A kérelmezők háromnegyede ezért eddig megkapta a menekültstátust, amelyet állami pénzből finanszírozott kétéves képzés követett, kiegészítve 660 eurós megélhetési költséggel. Mindennek eredménye, hogy a lakosságnak már egyhatoda bevándorló, amire az egyre gyakrabban megjelenő zavargások és a növekvő nemierőszak-ráták is következtetni engednek.
A bevándorlás tekintetében optimista állam azonban, úgy fest, már nem bír el a jelenlegi hullámmal. „Arról van szó, hogy egyáltalán tetőt tudjunk a fejük fölé tenni” – mondta a miniszterelnök. A királyság ezért már megkezdte a nem jogosult menedékkérők kitoloncolását. Mint lapunk megírta, a kitoloncolt migránsok már megjelentek hazánkban, mint a dublini szerződés szerint illetékes országban. De a finneknél is tüntetések sora zajlik a menekültkérdésben. A már 21 ezer kérelmezőt elszállásoló országban nemcsak az elégedetlen lakosok, hanem a bevándorlók is lázadoznak, akik a menekültstátus megadásának felgyorsítását követelik, és elégedetlenkednek a hideg miatt. „A magyar út az egyetlen helyes válasz a migrációra” – hirdette a finn média a hét végén, miután a több ezer finn tüntető a határok lezárását követelte.
