Az üzleti szféra több száz képviselője előtt nyitotta meg tegnap a magyar miniszterelnök Kína, valamint tizenhat kelet-közép-európai ország évente megrendezett – kormányfői szintű csúcstalálkozóval egybekötött – gazdasági és kereskedelmi fórumát. Orbán Viktor a budapesti Papp László Sportarénában elmondott beszédében hangsúlyozta, Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában, amely mostanra a kontinens gazdasági növekedésének motorjává vált.
Mint mondta, korábban Ázsia modernizációja elképzelhetetlen volt anélkül, hogy Európa ne nyújtott volna jelentős technológiai és pénzügyi támogatást, mára azonban megfordult a helyzet: a „Kelet csillaga áll magasan, Európa továbbfejlődéséhez pedig a kelet felől érkező technológiai és pénzügyi támogatásra van szükség”. Hozzátette, ez elsősorban azzal indokolható, hogy Kína rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, amelyekkel fejlesztéseket lehet végrehajtani térségünkben, európai források viszont a válságos idők miatt jelenleg nem állnak erre rendelkezésre.
Li Ko-csiang racionális összefogásról beszélt
A térségünk 16 országát Kínával összekötő együttműködés ráadásul nemcsak a kelet-közép-európai országok, illetve a távol-keleti óriás érdekeit szolgálja, hanem éppen úgy profitál belőle az Európai Unió is – nyomatékosította a miniszterelnök.
Elmondta azt is, ez az együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapszik, illetve azon, hogy egyenlő partnerként kezeljük egymást, ez a szellem pedig egyrészt lehetővé tette, hogy kiegészítse az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokat, másrészt pedig fontos reagálás a globalizációra. Bejelentette: hétfőn megjelent a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás.
Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, zászlóshajó, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.
A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését is – hangsúlyozta a miniszterelnök, tudatva: a magyar és a kínai Eximbank aláírta a Kína–Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást.
Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök hangsúlyozta: Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni. Elmondta azt is, Peking arra törekszik, hogy még több árucikket, szolgáltatást importáljon a kelet-közép-európai térség államaiból, és segítse az infrastruktúra fejlesztését.
Úgy vélte, racionális Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Li Ko-csiang emlékeztetett: a két térség kétoldalú kereskedelmi kapcsolata jelentősen erősödött, az idén 14 százalékkal bővült. Az elmúlt öt év során a kínai befektetések a térségben megugrottak, majdnem kétszeresére nőttek, az idelátogató kínaiak száma majdnem háromszorosára emelkedett ez idő alatt.
Hozzátette, Kína a következő években még szélesebbre tárja majd kapuit a kelet-közép-európai államok számára is. Elmondta: a következő öt évben Kína világszerte 700 milliárd amerikai dollár értékben hajtana végre befektetéseket, ehhez megfelelő valutatartalékokkal rendelkezik az ország.
Nő az agrárkivitel
Idén az előzetes adatok szerint újból, mintegy 25 százalékkal nő majd a Kínába irányuló magyar agrárexport – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának mezőgazdasági és környezetvédelmi szekcióülésén.
A miniszter hozzátette, a növekedéshez hozzájárul, hogy Kelet-Közép-Európa országai közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra, sertés-, liba-, kacsa-, marha-, nyúlhúsra, tejtermékekre, élő lóra, búzára és tejre vonatkozó kiviteli engedéllyel Kínába. A miniszter felidézte, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly a Kínába irányuló összes magyar export meghaladta az ötszázmilliárd forintot. (MTI)
Gyorsabb lesz a postai szállítás
Kínai–magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével, az erről szóló megállapodást a felek tegnap írták alá a kínai–kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán – közölte a Magyar Posta az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a közös vállalattal lehetőség nyílik arra, hogy a Kínából érkező küldemények gyorsabban érjenek célba Európában és Magyarországon, a tervek szerint az első küldemények a közös vállalaton keresztül 2018 első negyedévének végén érkeznek Magyarországra.
A létrejövő vegyesvállalat, a Chinese–European Supply Chain Zrt. 35 százalékos tulajdonosa a Magyar Posta Zrt., szintén 35 százalékos tulajdonos a sanghaji székhelyű ZTO Express, és 30 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik a Ningbo Talents IT Co. Ltd. A vegyesvállalat célja egy európai logisztikai bázis kialakítása, amelynek feladata a Kínából érkező küldemények hatékony kezelése és a magyar címzettekhez, valamint más európai országokba való továbbítása.
A Magyar Postának nem csupán jelentős árbevétel-növekedést hozhat az együttműködés, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen – mondta Illés Zoltán, a vállalat elnök-vezérigazgatója. (MTI)
