Soha nem látott diplomáciai köröket futottak az uniós vezetők a salzburgi csúcsot megelőzően, ám így is valószínűtlen, hogy a Sebastian Kurz nevével fémjelzett találkozón válasz szülessen a migrációs válságra.
A tagállamok kormány- és államfői az Európai Tanács égisze alatt tegnap este kezdtek „informális” egyeztetésbe, a találkozó pedig ma, az unió belső biztonságára, illetve a brexitre vonatkozó kérdésekkel folytatódik.
Optimizmusra ugyanakkor aligha van okunk: sajtóforrások szerint az osztrák kancellár – aki az elmúlt héten Párizsban, Madridban, Berlinben és Rómában is járt – kevésbé ambiciózus célt határozott meg, és elsősorban a külső határőrizet területén szeretné közös nevezőre hozni a tagállamokat. Sebastian Kurz a Der Standard hasábjain nemrég arról beszélt: mivel már nem a bevándorlók elosztásának kérdése dominálja a menekültkérdést, ideje a külső határőrizetre helyezni a hangsúlyt.
Ez egybeesik az Európai Bizottságnak az európai határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) mandátumának kibővítésére vonatkozó javaslatával, amelyet Jean-Claude Juncker elnök fog prezentálni Salzburgban a tagállami vezetőknek. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a bizottság nemcsak a műveleti személyzet számát szeretné nagy mértékben növelni, de a tagországoknak – Angela Merkel javaslata alapján – a nemzeti kompetenciáik egy részét is át kellene adniuk az ügynökségnek.
A salzburgi találkozót megelőzően Sebastian Kurz a potenciális hatáskörelszívás kérdésére kitérő választ adott. Mint mondta, a szuverenitásukat féltő államok jelenleg annak sem örülhetnek, hogy sokan továbbra is ellenőrzés nélkül érkeznek Közép-Európába, így fennáll egy újabb menekülthullám veszélye.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos tagállam nemcsak a védelmi kompetenciáit félti Brüsszeltől, hanem annak a lehetőségét is, hogy maguk utasíthassák ki a menedékkérőket. Az európai sajtó szerint – a visegrádi államok mellett – elsősorban Olaszország, Görögország és Spanyolország érvelhet ezzel a csúcstalálkozón.
A szóban forgó országok egyébként attól is tartanak, hogy – bár jelenleg nem működőképes a dublini rendszer –, de a szabályok élesítésével a Frontex-alkalmazottak által regisztrált menedékkérők bizony akár hosszú távon is a határországokban maradnak.
Ennél is nagyobb pesszimizmus fogadhatja az unió területén felállítandó, úgynevezett ellenőrzött menekültközpontok ötletét, amelyet hiába harangoztak be a legutóbbi, júniusi csúcstalálkozón, azóta egyetlen tagállam sem jelezte a részvételi szándékát. Sőt Matteo Salvini olasz belügyminiszter azóta többször is ellehetetlenítette a tengeren keresztül érkezők partraszállását, így Róma gyakorlatilag máris bojkottálja a folyamatot, emlékeztetett a Politico.
Némi örömre adhat okot, hogy sajtóforrások szerint Sebastian Kurz áttörést ért el a harmadik országokban felállítandó központok ügyében.
A kancellár nemrég Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével együtt Egyiptomban járt, ahol nemcsak az egyiptomi migrációs modell nyerte el a tetszésüket (az észak-afrikai országot gyakorlatilag 2016 óta nem jellemzi az illegális migráció), de egy EU-n kívüli menekültközpont felállítására is részleges ígéretet kaptak. Kairó pár hete még az ország alkotmányára hivatkozva utasította el az uniós tervet.
Késésben a brexit
Szükség lehet még egy rendkívüli brexitügyi EU-csúcs összehívására novemberben, ennek a lehetőségét is meg fogják vitatni az uniós állam- és kormányfők salzburgi értekezletén – írta a vezetőknek küldött levelében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. „A brexit okozta károk mérséklése közös érdekünk. Sajnos a megállapodás nélküli kiválás még mindig elképzelhető, de ha felelősen cselekszünk, akkor elkerülhetjük a katasztrófát” – figyelmeztetett Tusk.
Arra a kérdésre, hogy miért kifogásolja a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről szóló javaslatokat, miközben mindig is az EU külső határainak védelmét szorgalmazta, a magyar kormányfő azt válaszolta: – Örülünk, hogy most már arra a kérdésre koncentrálunk, hogy miként védjük meg a határokat, ez jó. Hozzátette azonban: nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat.
Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk.” Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb–magyar határon. – Elvégezzük a munkát – tette hozzá. A Frontex megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban felvetette: megvédett-e az ügynökség bárhol is határokat valaha? – Mi, magyarok igen – emelte ki. A kétnapos informális EU-csúcstalálkozó másik fő témájáról, a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szólva azt mondta, a fair brexit a legfontosabb, méltányos megállapodást szeretnénk az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.
Arra a kérdésre, hogy nagyobb kompromisszumra lenne-e szükség, a miniszterelnök kijelentette, az Európai Néppártban (EPP) abban állapodtak meg, hogy nem zavarják az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier munkáját. Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy pártja, a Fidesz tagja marad-e az EPP-nek. A kormányfő erre azt válaszolta: – Mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja.