A francia balliberális napilap azért írt erről, mert a novemberi jobboldali elnökjelölt-választásra kampányoló Nicolas Sarkozy pénteken azt mondta, hogy megválasztása esetén népszavazást írna ki a bevándorlók automatikus családegyesítési jogának felfüggesztéséről és a titkosszolgálatok által megfigyeltek egy részének elzárásáról. „Referendumon kérdezem meg a franciák véleményét, mert nekik kell dönteniük, senki másnak” – erősítette meg az exelnök vasárnap egy kampánygyűlésen Párizsban.
Sarkozy 2007 márciusában az elnökválasztási kampányban az akkori szocialista riválisa, Ségolene Royal álláspontjával szemben visszautasította a referendum intézményét, amelyet „a felelősséget vállaló politika végének és a demagógia végső formájának” nevezett egy lapinterjúban.
Miután 2007-ben megválasztották elnöknek, Nicolas Sarkozy megismételte, hogy nem látja értelmét a népszavazásoknak, s a parlament jogköreinek kiszélesítéséért emelt szót.
„Tény, hogy a referendumot Charles de Gaulle államfőként a franciákhoz intézett bizalmi kérdésként fogta fel, és hatókörét Jacques Chirac (volt elnök) kiszélesítette. De én úgy érzem, hogy a referendum már nem tölti be ezt a szerepet” – mondta 2007. július 12-én Nicolas Sarkozy, aki ötéves mandátuma alatt végül nem írt ki népszavazást.
Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök 1969-ben egy sikertelen népszavazást követően mondott le és vonult vissza a politikától, Jacques Chirac 2005-ben az európai alkotmányt bocsátotta népszavazásra. Azóta nem tartottak referendumot Franciaországban.
Nicolas Sarkozy a 2012-es kampányban tett száznyolcvan fokos fordulatot. Akkor azt ígérte, hogy a népszavazás gyakorlatát általánossá teszi. Elsőként a külföldiek jogairól és a munkanélküli segély átalakításáról akarta megkérdezni a franciákat. Az elmúlt években nyolc témában ígért népszavazást megválasztása esetén.
Elemzők szerint a bevándorlásellenes Nemzeti Front témáinak átvételével és népszavazási javaslataival Nicolas Sarkozy az öt évvel ezelőtti kampányforgatókönyvét ismétli meg, amikor is hivatalban lévő elnökként kért újabb ötéves mandátumot a választóktól. A felmérések szerint a franciák úgy ítélik meg, hogy az exelnök nem tudott megújulni, s ezért fokozatosan lemarad legfőbb párton belüli riválisa és volt külügyminisztere, Alain Juppé mögött. Utóbbi, Bordeaux jelenlegi polgármestere egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint a jobboldali elnökjelölt-állító választás első fordulójában a szavazatok 42, míg Nicolas Sarkozy csak 28 százalékára számíthat, a második fordulót pedig Alain Juppé 62 százalékkal nyerheti meg.
