Senki sem lepődhet meg azon, hogy az Egyesült Államok továbbra is élni fog a szabad hajózás jogával azokon a vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi, ismételte meg a – napokban már az amerikai védelmi miniszter által is hangoztatott – washingtoni álláspontot a Japánba látogató John Richardson admirális tegnap. Az amerikai haditengerészet katonai vezetője Abe Sinzó japán miniszterelnökkel való találkozóját követően nyilatkozott a sajtónak a Csendes-óceáni régió nyugati részén tapasztalható feszült helyzettel kapcsolatban.
Kína évtizedek óta stratégiai elszigeteltségben érzi magát, mivel az ország belsejéből a nyílt tengerek felé vezető hajózási útvonalak ellenőrzésére alkalmas szigetek jelentős része az Egyesült Államok szövetségeseinek felügyelete alatt áll. A Kelet-kínai-tengeren a Japán által ellenőrzött Szenkaku-szigetekre fáj Kína foga, azonban a bekerítésből való kitörést Peking inkább a déli vizeken képzeli el. Ugyanakkor a dél-kínai-tengeri térség több állama is igényt formál a régió vizein található kisebb szigetekre, amelyek felügyelete lehetővé teszi a hajózási útvonalak kontrollja mellett a kiterjesztett légtérellenőrzést is. A lakatlan szigetekre telepített haditengerészeti és repülőbázisok komoly erőkivetítési potenciált jelentenek. A katonai képességek növelésével pedig még nagyobb befolyás szerezhető a régió hatalmi játszmáiban.
Kína éppen ezért már több mesterséges szigetet is létrehozott a vitatott hovatartozású Spratley-szigetek zátonyain, szeptemberben több műholdfelvétel is napvilágot látott az egyik ilyen, kínaiak által épített földnyelven készülő leszállópálya munkálatairól. Egyes elemzők szerint Washingtonban már megszületett a döntés arról, hogy az amerikai haditengerészet műveleteket hajtana végre a nemzetközi jog által el nem ismert kínai szigetek parti vizein, tesztelve Peking reakcióit. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint a mesterségesen létrehozott szigetek szűkebb jogállással rendelkeznek, így az állam szuverenitása nem terjed ki a partvonaltól 12 tengeri mérföldre lévő parti tengerre, mint a természetes szigetek esetén. Kína azonban a hivatalos közlések szerint szuverenitása megsértésének tekintené, ha amerikai hadihajók jelennének meg a mesterséges szigeteket körülölelő vizeken. A Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao szerint azonban Pekingnek készen kell állnia arra, hogy választ adjon az amerikai provokációkra. Ha Amerika nyíltan és ismételten belépne a vitatott hovatartozású és jogállású szigetek parti vizeire, illetve a légtérbe is berepülés történne, erős válaszcsapásra lesz szükség, áll a lap hasábjain.
A Dél-kínai-tenger kiemelt stratégiai jelentőséggel rendelkezik a világkereskedelemben. Évente mintegy 5000 milliárd dollárnyi áru mozog a vizeken. Kína energiaszükségleteinek túlnyomó része is ezen az útvonalon érkezik az országba. Peking számára kritikus fontossággal bír, hogy az energiahordozók szabad áramlását biztosítsa. A gyöngysornak is nevezett terv keretében tengerészeti kikötők és bázisok Indiát megkerülő rendszerét tervezik létrehozni, hogy a Perzsa-öbölből származó kőolaj háborítatlanul eljuthasson Kínába.
Perzsa kapcsolat
Iránba látogatott tegnap egy magas rangú kínai admirális, ahol a két ország közötti katonai együttműködés szélesítéséről tárgyalt a teheráni védelmi miniszterrel. Kína rendkívül szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, amelyek a kereskedelemben és az energiaiparban a legjelentősebbek. Az admirális emlékeztetett, hogy az iráni olaj legnagyobb részét Peking vásárolja fel. Az utóbbi években a védelmi szektor is kezd egyre fontosabb szerepet játszani. Tavaly két kínai hadihajó is részt vett egy iráni hadgyakorlaton a Perzsa-öbölben.