Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak (FAS) úgy nyilatkozott, Európának most iránymutatásra van szüksége, Németország és Franciaország ezért pedig különösen felelősséggel tartozik.
Ennek fényében Steinmeier és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault szombaton Berlinben közös tervezetet kíván terjeszteni az EU négy további alapító tagorszűgának – Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország – külügyminiszterei elé.
A dokumentumban egy olyan „rugalmas Európa” tervét vázolták fel a tárcavezetők, amely több teret adna azoknak a partnerországoknak, aki az integráció további lépéseit nem akarják vagy nem tudják véghezvinni.
„Németország és Franciaország sajnálattal veszi tudomásul, hogy a brit nép az EU-ból való kilépés mellett döntött” – idézte a tervezetet a FAS. A Brexitre tekintettel „közös kötelesség azon dolgozni, hogy hasonló fejlemény Európa más részein ne ismétlődhessen meg” – szögezte le a francia és a német külügyminiszter.
A két ország a tervezetben saját magát olyan „sorsközösségként” határozta meg, amely a kül- és belbiztonság terén, a menekültpolitika, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás területén is európai megoldásokat szorgalmaz.
A külügyminiszterek úgy vélték, a tanácstalanság és a tétlenség ugyanolyan keveset használ az EU-nak, mint az, ha egész egyszerűen napirendre tér az európai közösség a történtek felett.
Steinmeier a ZDF német állami televíziónak adott interjújában azt rótta fel a brit kormánynak, hogy könnyelműen eljátszotta EU-tagságát. Emlékeztetett arra, hogy a referendum a David Cameron pénteken visszalépett brit konzervatív miniszterelnök pártján belüli vitákra vezethető vissza. „A kabinet Európa sorsával játszott és veszített” – mutatott rá Steinmeier.
A német külügyminiszter nem számol az EU-n belüli esetleges láncreakcióval. „Nem ismerek olyan európai államot, amely ezt az utat járná be” – mondta.
Steinmeier arra figyelmeztetett, hogy az európai közösségnek „sem hisztériába és túlzott aktivizmusba, sem sokkos bénultságba nem szabad süllyednie”. Úgy vélte, a referendum következményeként az EU-nak intenzívebben kellene foglalkoznia a biztonságpolitikával, a menekült- és bevándorlási politikával, valamint a foglalkoztatási és gazdaságpolitikával.