Tiszteletet kért az országának Viorica Dancila román kormányfő az Európai Parlamentben, a romániai jogállamiságról szóló vitán. Nyomatékosította: nem az európai intézmények, a bíróságok, a politikusok, hanem az állampolgárok számára próbálnak működő, tisztességes igazságügyi rendszert kiépíteni.
Mint hangsúlyozta, a Romániát érintő uniós ellenőrzési és együttműködési mechanizmus jelentéseiben nem látta nyomát a titkosszolgálatok és az igazságügyi szervek közötti titkos megállapodásoknak, amelyek alapján visszaéléseket követtek el állampolgárok milliói kárára a korrupcióellenes harc leple alatt. Dancila elmondta, a tervezett reformok ezzel szemben helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a tegnapi vitában kiemelte, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat. Az uniós vezető a kifogásolt intézkedések újragondolására kérte Bukarestet, arra, hogy széles körű konszenzus alapján cselekedjenek. A brüsszeli testület a következő, novemberben esedékes jelentésében értékelni fogja a történteket, levonja a következtetéseket – mondta.
Felszólalt a liberális Guy Verhofstadt is, aki azt javasolta a román kormánynak: ne kövesse Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Az EP-vitát egyébként a zöldek kezdeményezték a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás miatt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyetért a Romániával szemben megfogalmazott kritikák némelyikével, de szerinte bizonyos kérdéseket csak felületesen vitatott meg az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága. Mint mondta, a bizottságban terítékre került többi kérdésről nem zajlott le alapos vita.
„Az volt a benyomásom, hogy létezik egy előítélet, nemcsak Romániával, hanem a régió többi uniós országával szemben is a LIBE-bizottságban. Mintha a civilizáció útjára szeretnék téríteni a keleti barbárokat. Bármilyen szankció kilátásba helyezése a vízió hiányára és arroganciára vall a bizottság részéről” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor elismerte, nincs minden rendben a romániai jogállamisággal. Emlékeztetett: az RMDSZ többször is bírálta azt, hogy az országban nem tartják be a törvényeket, például a restitúció vagy az oktatás területén. Ám szerinte a szankciók nem az európai szolidaritás erősítését szolgálják.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi politológusa a Magyar Időknek elmondta, az EP-ben lezajlott vita annyiban különbözött a Magyarországról szólótól, hogy itt nem volt jelentés, amely megadta volna az alapot hozzá.
„Elég esetleges volt, hogy milyen témákat érintenek, és láthatóan a román kormánypártoknak sikerült módosítani a vita témáját: nemcsak a korrupcióról, az igazságügyi törvényekről és a tüntetők elleni erőszakról volt szó, hanem Frans Timmermans beszédében és több – egyébként kritikus – felszólalónál is feltűnt a titkosszolgálatok és az ügyészségek közötti titkos paktumok kérdése” – mondta az elemző.
Illyés Gergely szerint ezzel tulajdonképpen sikerült árnyalni a problémákat, és elkerülni vagy módosítani azt a fajta fekete-fehér megközelítést, ami előzőleg érzékelhető volt. Arra a kérdésre, hogy milyen román belpolitikai következménye lesz a strasbourgi vitának, a politológus azt mondta, ha valóban elkezdenek európai szinten beszélni a román titkosszolgálatok túlhatalmáról és az ügyészségi túlkapásokról, az még előnyösebb helyzetbe hozza a bukaresti kormánypártokat, mint amilyenben most vannak. Ilyen értelemben akár használhat is a vita európai kiterjesztése a szociáldemokraták által vezetett koalíciónak – állapította meg az elemző.