Ismét hangzatos kijelentésével került a címlapokra az amerikai elnök: Donald Trump egy hét végi kampányülésen szívmelengető monológban számolt be arról, hogyan „szerettek egymásba” Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, majd rögtön hozzá is tette, pontosan az ilyen nem elnökies retorikával tudja élénken tartani a sajtó érdeklődését.
A nyugat-virginiai Wheeling városában tartott beszédében Trump az amerikai–észak-koreai kapcsolatok romantikus alakulásáról szólva elmondta, Amerika háborúba indult volna Észak-Korea ellen, de a szingapúri találkozón – annak ellenére, hogy mindketten nagyon kemények voltak – minden megváltozott. „Kim Dzsong Unnal egymásba szerettünk, miután gyönyörű leveleket küldött nekem” – fogalmazott az elnök.
Az amerikai és a nemzetközi sajtó egyaránt vezető anyagokban számolt be Trump meghökkentőnek számító szavairól, a kommentárok pedig többnyire elmarasztalták az amerikai elnököt, amiért ilyen jó kapcsolatot ápol a világ egyik legvéresebb diktátorával. Trump megnyilatkozása azonban érezhetően egészen mást közvetített az ázsiai, mint az amerikai sajtó számára.
A The Korea Times Trump beszédéről szóló tudósításában hangsúlyozta, az amerikai elnök szavai újabb pozitív jelként tekinthetők a két nemzet között megtorpant, a denuklearizálásról szóló tárgyalások újjáélesztéséhez. A The Japan Times szintén arról írt: a tavaly fenyegetőzésekbe és mély sértésekbe torkollt szóváltások mostanra szeretetteljes megnyilvánulásokká fejlődtek, ami mindenképpen előremutató.
A dél-koreai elnök hétfőn egyébként azt mondta, az országában állomásozó amerikai fegyveres erők továbbra is folytatják békefenntartói tevékenységüket a félszigeten annak érdekében, hogy megőrizzék a térség stabilitását.
Mun Dzse In erről a fegyveres erők napjának 70. évfordulóján beszélt, amelynek alkalmával Korea-szerte megemlékeznek a Koreai Köztársaság kötelékében harcoló férfiakról és nőkről, másfelől október 1-je azért is jeles dátum, mert a dél-koreai fegyveres erők 1948-ban ezen a napon lépték át az északi szélesség 38. fokát, amely a mai napig a határvonalnak számít a két Korea között. A két országot elválasztó demilitarizált övezetben közben hozzáláttak az aknamentesítéshez: erről Mun és Kim határozott legutóbbi, szeptemberi találkozójukon.
A koreai sajtót mindeközben azonban sokkal inkább az tartja izgalomban, hogy vajon Mun Dzse In elnyeri-e a pénteken kiosztandó Nobel-békedíjat. A dél-koreai elnöket Kim Dzsong Unnal közösen és külön Donald Trumppal is felterjesztették a hagyományosan a norvég fővárosban kiosztott díjra, amelyre 331 jelölés (216 egyéni és 115 csoport) érkezett.