Óriási tömeg gyűlt össze szombaton Gyulafehérváron, a centenárium központi ünnepségének helyszínén, ahova az ország minden részéből érkeztek románok, sokan népi viseletben, zászlókkal, piros-sárga-kék kokárdákkal.
A katonai parádé előtt az egykori osztrák–magyar tiszti kaszinó épületében idézték fel azt a pillanatot, amikor száz évvel kimondták itt a magyarországi románok küldöttei Erdély egyesülését a Román Királysággal. Ezt követően Klaus Johannis államfő jelenlétében felavatták azt a huszonkét méter magas emlékművet, amelyen négy, egymással szembefordított kereszt jelképezi az egyesülést az 1918-as nagygyűlés helyszínén, a gyulafehérvári vár bejáratánál. Az alkotás formája élénk vitát váltott ki Romániában, sokan „Facebook-emlékműnek” gúnyolják, mivel bizonyos szögből a megszólalásig hasonlít a közösségi háló jelképére.
Klaus Johannis államfő is megemlékezett Erdély Román Királysághoz csatolásáról
Fotó: MTI
Sokan voltak kíváncsiak a bukaresti ünnepségre is, ahol az ország által az utóbbi időben beszerzett és a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultató nagyszabású katonai parádét tartottak.
Az égen a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el, a díszszemlén bemutatták a svájci gyártmányú Piranha–5 típusú nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járműveket és a Patriot típusú rakétaelhárító ütegeket.
Az ünnepségek kapcsán csupán egyetlen, kisebb incidensről számolt be a sajtó. A Maszol hírportál szerint brassói rendszámú buszokkal érkező, román népviseletbe öltözött emberek kifogásolták szombat este a sepsiszentgyörgyi színház előcsarnokában azt, hogy Székely Csaba drámáját mutatják be a centenáriumon.
A Nem kimondottan 1918 című dráma színrevitele egyébként román–magyar koprodukció. Az előadást ráadásul a román tagozat tűzte műsorára, Cristian Ban rendezte, s azt a bukaresti kulturális minisztérium is támogatta.
A bemutatóra érkező nézők a színház hátsó bejáratán tudtak bejutni az előadásra, amelyet a színház végül zavartalanul megtarthatott. A tiltakozók a csendőrök megérkezése után békésen távoztak az épületből.
A nagyromán centenárium ma is megosztja a magyar és a román történészeket, de korántsem annyira, mint azt a közbeszéd hangvétele alapján gondolnánk. Fodor János marosvásárhelyi történész lapunknak elmondta, a folyamatok értelmezésében van eltérés a két szemlélet között.
A magyar, illetve román történelemszemlélet másként értelmezi például az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának a folyamatát, s Erdély Romániával való egyesülésének a kérdésköre is más árnyalatban tűnik fel a történészi munkákban. Szerinte fontos kérdés, hogy létrehozhatók-e akár közös szemléletű, de mindenképp kiegyensúlyozott munkák.
Adrian Cioroianu történész, volt külügyminiszter úgy véli, ideális helyzetben a románok és magyarok kölcsönösen üdvözölnék egymást március 15-én és december elsején, de egyelőre még nem vagyunk ideális helyzetben. Románia jelenlegi UNESCO-nagykövete szerint egy közös tankönyv megvalósítható lenne, mindkét részről megvannak az erre alkalmas történészek, a különböző értelmezések pedig egymás mellett is megállnák a helyüket.
Csakhogy egy közös történelemtankönyv nemcsak a történészeken múlik, politikai támogatás is kell egy ilyen projekthez úgy, ahogyan francia–német vonalon történt – tette hozzá Cioroianu.
Felszólítás
Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kérte az Erdélyi Magyar Néppárt. A közlemény szerint a párt tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat. (MTI)
