Két héten belül két román–lengyel csúcstalálkozót is tartottak, ami jól mutatja: régen volt ennyire szoros a viszony Bukarest és Varsó között. Klaus Johannis román államfő csütörtökön egyeztetett lengyel kollégájával, Andrzej Dudával, a találkozón elsősorban a biztonságpolitikai kérdéseken volt a hangsúly. A román elnöki hivatal nagy súlyt fektet a lengyelek által elindított Három tenger kezdeményezésre, s általában erősítené a NATO balti- és fekete-tengeri tevékenységét.
Bár Johannis kiemelten kezeli a román–lengyel kapcsolatokat, azokhoz elsősorban a transzatlanti együttműködés szemszögéből közelít, kerüli az azonosulást a visegrádiakkal vagy a brüsszeli föderális elképzeléseket bíráló varsói állásponttal. Ezzel szemben a szociáldemokrata bukaresti kormány – az ideológiai különbségek ellenére – a regionális politikában, de az európai uniós kérdésekben is közel áll a varsói kabinethez.
Május végén Varsóba látogatott Viorica Dancila román miniszterelnök, akit nyolc minisztere is elkísért, így gyakorlatilag román–lengyel közös kormányülést tartottak. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az európai színtéren Lengyelország és Románia „teljes elszántsággal” védeni fogja a közép-európai térség érdekeit, beleértve az uniós kohéziós és agrárpolitika folytatását is.
Dancila elmondta, Bukarest „sok, Európára vonatkozó és szélesebb távlatú kérdésben közel áll Varsóhoz”. Bár a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón erről ezúttal nem esett szó, elemzők biztosra veszik, hogy a bukaresti kabinet kiállna a lengyelek mellett a brüsszeli szankciók ügyében.
Egy korábbi bukaresti román–lengyel külügyminiszteri egyeztetés után a két tárcavezető nyomatékosította: az Európai Unió alapelveinek durva megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék. Jacek Czaputowicz, a varsói diplomácia vezetője nyilván Bukarestre célozva úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Varsóval szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Arra a kérdésre, hogy mit tenne Varsó, amennyiben Románia hasonló helyzetbe kerülne, a lengyel tárcavezető azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk.
Nemrég az Európai Parlamentben (EP) a román szociáldemokraták nemmel szavaztak arra az európai bizottsági döntésre, amelyben a testület az unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítását javasolta az uniós alapértékek varsói megsértésének kockázata miatt. A románok ezzel nemcsak az EP többségével, de a baloldali pártokat tömörítő frakcióval is szembefordultak.
Legyen szolidáris a NATO
A Bukaresti Kilencek államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia – közölte Andrzej Duda lengyel elnök tegnap Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóértekezleten. A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta, a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a visegrádi országok, a három balti ország, Románia és Bulgária) nyilatkozatát, amely szerint a NATO-nak minden fenyegetésre szolidárisan kell reagálnia, akár déli, akár keleti irányból érkezzen a veszély. (MTI)
