Washington és Peking a jövőben közös erővel igyekszik megakadályozni az észak-koreai rakétaprogram folytatását, jelentette be pénteken Barack Obama amerikai elnök a kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel (Xi Jinping) tartott tárgyalásokat követően.
Az amerikai fővárosban megrendezett kétnapos nukleáris biztonsági csúcstalálkozó lehetőséget teremtett a koreai kérdésben leginkább érintett két nagyhatalom közötti párbeszédre az egyre feszültebbé váló konfliktus kapcsán.
A megbeszélések során mindkét fél egyetértett abban, hogy a phenjani rezsim ellen – Kína támogatásával – a közelmúltban bevezetett ENSZ-szankciók minden elemét szigorúan be kell tartani. A kínai külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője szerint fontos konszenzus született a kétoldalú találkozón, amely mindvégig pozitív és építőjellegű volt.
Bár Peking szoros stratégiai partnerként tekint Észak-Koreára, amely a kínai felfogás szerint ütközőzónát jelent az Egyesült Államok geopolitikai törekvéseivel szemben, a kommunista diktatúra utóbbi időszakban tapasztalható, eszkalációval fenyegető politikája ellentétes a kínai érdekekkel.
A nagyhatalmi tárgyalások mellett a Phenjan rakétaprogramja által leginkább veszélyeztetett két regionális szereplő, Dél-Korea és Japán is bekapcsolódott a párbeszédbe. Az Egyesült Államok már a csúcstalálkozó elején megerősítette szövetségeseit, hogy továbbra is szavatolja biztonságukat az észak-koreai fenyegetéssel szemben, sőt az eddigi együttműködés kiterjesztéséről is döntés született.
A geopolitikai játszmában ellenérdekelt Pekinget azonban rendkívül érzékenyen érinti az amerikai katonai jelenlét megerősödése, valamint a fejlett rakétavédelmi rendszerek tervezett telepítése határai közelében. Pak Kunhje, Dél-Korea elnöke igyekezett megnyugtatni kínai partnerét közös találkozójukon, ahol köszönetet mondott a pekingi vezetésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott, az északi rezsimet sújtó szankciócsomag megszavazásáért.
A kínai gesztus jelzésértékű Peking kompromisszumkészségét tekintve, ám ezért vélhetően hasonló nyitottságot várnak el Washingtontól és kelet-ázsiai szövetségeseitől a Kína biztonságát nyugtalanító kérdésekkel kapcsolatban.
A párbeszédből kizárt Phenjan eközben folytatja agresszív politikáját. A Jonhap dél-koreai hírügynökség értesülései szerint Észak-Korea tegnap újabb kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétával. A robbanófej nélküli, kis hatótávolságú eszköz 100 kilométeres táv megtétele után a félsziget keleti partjai mentén csapódott a tengerbe.
A nyílt provokáció azonban csupán egy eleme a konfrontatív északi stratégiának, amely a konfliktus folyamatos fenntartásával, és az eszkaláció lebegtetésével igyekszik elrettenteni ellenfeleit, megpróbálva palástolni a koldusszegény diktatúra tragikus állapotát.
Az északiak újabban nagy teljesítményű zavaróberendezéseket telepítenek a demarkációs vonal mentén. Ezek az eszközök komoly üzemzavarokat idézhetnek elő a déliek által használt, GPS-alapú navigációs készülékekben. Az elektronikai hadviselés ezen primitív, ugyanakkor hatékony formájának bevetésére már régebben is volt példa, de a dél-koreai hatóságok szerint közel egy hónapja újrakezdődött.
A nukleáris csúcs alatt különös mértékben megerősödött a zavaró tevékenység. Olyannyira, hogy számos, a határrégió vizein hajózó halászbárkának is vissza kellett térnie a kikötőbe a megbízhatatlanná vált tájékozódási rendszerek miatt.
Észak-Korea rendkívül nehéz helyzetbe kormányozta magát Kim Dzsongun csaknem négyéves uralkodása alatt. A gyakori provokációk amellett, hogy elinflálják az ország elrettentési potenciálját, instabilitást okoznak a régióban, amely a befektetők bizalmát is aláássa.
A gazdasági növekedés lassulása miatt egyébként is frusztrált Kínának így szinte nincs más választása, mint a valós erejéről megfeledkezett Phenjan megzabolázása.