A különleges figyelem, sőt félelem oka kettős. Az ugyancsak izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése arra figyelmeztette Európát, hogy egy viszonylag mérsékelt erősségű vulkánkitörés is komoly fennakadást okozhat a kontinens légi közlekedésében.
A másik ok: a Katla Izland egyik legaktívabb vulkánja, amelynek utolsó kitörése 1918-ban volt, azaz meglehetősen hosszú ideje szunnyad a tűzhányó úgy, hogy az elmúlt bő ezer évben legalább 21 kitörése volt. Azaz átlagosan ötvenévente tört ki. A laikusok máris számolni kezdenek, és egyszerűnek tűnik az eredmény: a közel százéves alvás jóval meghaladja a kitörések közötti átlagos szunnyadási időtartamot. Tehát, mondhatják, a vulkán bármikor kitörhet!
– Itt van az a pont, amikor fontos megjegyezni, hogy a vulkánok nem szeretik a matematikát, azaz a vulkáni működés nem óraműpontossággal történik. Vannak tűzhányók, amelyek egy viszonylag gyakori kitörési fázis után hosszabban is pihennek, vannak, amelyek akár több ezer éven keresztül is inaktívvá válhatnak, és utána élednek fel ismét. A vulkáni kitörés előrejelzése nem a vulkáni működés átlagos gyakorisági mérőszámán alapul. Nincs olyan, hogy egy vulkánnak ki kell törnie, mert túl hosszan aludt – tájékoztatta lapunkat Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának vezetője.
A jelenlegi földrengések ismeretében a Katlával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy nincs olyan jel, ami közelgő vulkánkitörésre utalna. Ez azt jelenti, hogy a felszínalak-változás mérési adatai nem mutatnak kidomborodást, nincs földremegés, ami magma mozgására utal, a földrengések fészekmélysége nem mutat olyan trendet, ami egyre sekélyebb töréses elmozdulásokat jelez. De azt is meg kell jegyezni, hogy ezek hiánya nem jelenti egyértelműen azt, hogy nem következhet be vulkánkitörés.
Harangi Szabolcs szerint egy másik izlandi vulkán, a Grimsvötn 2011-es kitörése előtt sem voltak egyértelmű jelek, a kitörés váratlanul kezdődött. Ugyanez mondható egy másik veszélyes izlandi vulkánról, a Hekláról is, amelyik szintén minden előjel nélkül szokott kitörni. A vulkanológusok azon dolgoznak, hogy előre jelezhessék a vulkáni működést, ami alapján időben értesíthessék a lakosságot és megtehessék a szükséges óvintézkedéseket. Ennek a munkának az egyik fontos része a tűzhányó jeleinek észlelése és értékelése, a másik pedig a lehetséges veszélyek felmérése és a lakosság erre való felkészítése.
Eyjafjallajökull hat évvel ezelőtt felborította a légi közlekedést
A Katla esetében tudni kell, hogy a vulkánt több mint 500 méter vastag jégtakaró fedi. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb kitörés esetében vélhetően nem is jut a felszínre a vulkáni anyag, azonban jelentős mennyiségű jeget olvaszthat fel. Az olvadékvíz kifolyik a jégtakaró alól, és gyors sodrású, jeges iszap- és kőáradatot okoz. Ennek jökulhlaup az izlandi neve. A jökulhlaup nagy károkat képes okozni a környezetben, építményeket sodorhat el, utakat tehet tönkre.
A Katla esetében 1955-ben és 1999-ben is volt olyan jökulhlaup, ami arra utal, hogy kisebb kitörés zajlott a jégtakaró alatt. Az utolsó nagy kitörés 1918-ban olyan méretű volt, hogy a kitörő magma megolvasztotta a több száz méter vastag jégtakarót, és 14 kilométer magas hamufelhőt produkált. A korábbi évezredekre visszatekintve Harangi Szabolcs szerint azt látjuk, hogy több alkalommal is elérte Európát a Katla vulkáni hamuanyaga, tehát potenciálisan lehet ilyen veszélyre is számítani, és erre fel kell készülni.
– A Katla veszélyes vulkán, ezt a legutóbbi, 1918-as kitörés is alátámasztja. Tudjuk azt is, hogy a modern társadalom sokkal érzékenyebb a természeti hatásokra, különösen a ritkán bekövetkező, de nagy hatású eseményekre, például a vulkáni kitörésekre. De nem szabad rögtön farkast kiáltani, amikor egy tűzhányón földrengések zajlanak. A Katla ki fog törni, azonban azt nem lehet megmondani pontosan, hogy mikor – figyelmeztet Harangi Szabolcs.
