Jürgen Mathies kölni rendőrfőnök tájékoztatóján kiemelte, hogy a szélsőbaloldali szubkultúrában az AfD kongresszusának megakadályozására mozgósítanak, így több ezer szélsőbaloldali tüntetővel kell számolni, köztük „több száz erőszakra hajlamos” demonstrálóra.
A rendőrség vízágyukkal és egyéb tömegoszlató felszerelésekkel készül, és „a békés emberek védelmében” határozottan fellép az erőszak minden formája ellen.
Gondok leginkább az úgynevezett kölni antifasiszta akciószövetség „Uszítás helyett szolidaritás – lopjuk el a show-t az AfD-től” címmel meghirdetett szombati demonstrációján lehetnek. A szervezők felhívása szerint „tömeges, kreatív blokád” alá kell venni az AfD kongresszusát. A rendőrség biztonsági kockázatokra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a demonstrációt a kongresszus helyszínének közvetlen közelében, a kölni belvárosban fekvő Heumarkt téren tartsák meg, de a rendezők a városi közigazgatási bíróságon megtámadták a döntést és végül engedélyt kaptak a szombat reggeli tüntetésre, amelyen a várakozások szerint 15 ezren vesznek majd részt.
Tőlük függetlenül, és bár ugyanazon a helyszínen, de később, 12 órai kezdettel tartanak egy másik tömegdemonstrációt, amelyre 30 ezer embert várnak. A tüntetésen a szervezők ismertetése szerint a tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok mellett állnak ki, beszédet mond mások mellett Henriette Reker kölni főpolgármester, Hannelore Kraft tartományi miniszterelnök, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa és Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke.
Az AfD kongresszusán megtárgyalják a szeptemberi Bundestag-választásra készített programot, és a tervek szerint döntenek arról, hogy ki vagy kik lássák el az úgynevezett csúcsjelölt feladatát, azaz hogy ki vagy kik vezessék a pártot a választási kampányban. Frauke Petry társelnök szerdán egy videóüzenetben bejelentette, hogy nem vállalkozik a szerepre sem egyéni csúcsjelöltként, sem egy csoport tagjaként.
Egyben hangsúlyozta, hogy az AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett a „reálpolitika” irányát kell követnie. Kiemelte, hogy a pártot erősen megviseli az egységes stratégia hiánya, és ha a kölni kongresszuson nem sikerül kijelölni az irányt, az a veszély fenyeget, hogy egy „kisebbség” demokratikus döntés nélkül a fundamentális ellenzékiség felé „kényszeríti” a pártot, ami „elriaszthatja” a „polgári szavazókat”.
Mindemellett Frauke Petry indul a Bundestag-választáson, egy szászországi egyéni választókerületben, amelyet valószínűleg el is nyer majd.
A német sajtó első értékelései szerint önkéntes visszavonulása a csúcsjelölti pozíció körül hónapok óta zajló küzdelemben azt jelezheti, hogy megerősödnek azok a leginkább nemzeti konzervatívként jellemzett erők, amelyek ellenzik, hogy kizárják a pártból a türingiai tartományi szervezet vezetőjét, Björn Höckét. Őt az elnökség azért akarja kizárni, mert egy beszédében „180 fokos fordulatot” sürgetett a holokausztra vonatkozó német emlékezetpolitikában.
A 2013-ban alapított AfD kezdettől fogva Angela Merkel kancellárral, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetőjével szemben, és a 2005 óta hivatalban lévő kormányfő politikájának alternatívájaként fogalmazza meg törekvéseit. Az első időszakban mindenekelőtt az euró és az euróövezeti államadósság-válság kezelésének elutasítására összpontosított.
Az irányzatok közötti küzdelemben 2015 tavaszán alulmaradt az egyik konzervatív liberális, az idegen- és iszlámellenes nézeteket elutasító csoportosulás. Távozásuk után, illetve a migrációs válság mélyülésével párhuzamosan az AfD egyre inkább a kormány menekültügyi politikájának bírálata felé fordult, és kiemelkedett a népszerűségi hullámvölgyből.
A migrációs válság enyhülésével együtt a párton belüli viták ismét kiéleződtek, és a választói támogatottság csökkenésnek indult.
A párt támogatottsága a 10 százalékos szint körül van, a 2015 végén, 2016 elején 15 százalék körül elért csúcshoz képest elveszített választói egyharmadát, de így is biztosnak tűnik, hogy a szeptember 24-i választáson bejut a Bundestagba.
