Életet próbál lehelni az orosz elnök a nehezen mozduló Eurázsiai Gazdasági Unióba (EGU), vélhetőleg többek között ezért is tett három országot érintő közép-ázsiai körutat február utolsó napjaiban. Vlagyimir Putyin három államot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt látogatta meg, ebből az első kettő tagja az Oroszország vezette öttagú tömbnek, utóbbi pedig épp tárgyalásokat folytat a csatlakozásról.
A közösség hivatalosan 2015 óta létezik, eredetileg a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev vetette fel a Szovjetunió utódlása érdekében a szorosabb együttműködést 1994-ben, majd ezt az ötletet karolta fel az orosz elnök 2011-ben, s vált valósággá két évvel ezelőtt. Az EGU azonban nem azonos a Független Államok Közösségével, a régi Szovjetunió befolyási övezetével, a térség jócskán összezsugorodott, s politikailag teljesen új a szövetségi térkép, mint huszonhat éve.
Oroszország első számú és legmegbízhatóbb szövetségese a térség stabilitását jelentő Kazahsztán. Putyin és Nazarbajev tárgyalásán is hangsúlyozták, Asztana részvétele az ENSZ Biztonsági Tanácsának munkájában elősegíti az olyan ügyek kezelését, amelyben egyetért a két ország, márpedig számos ilyen téma van. Ilyen például a szíriai válság megoldása, amelyben Oroszország kiemelt szerepet szán Asztanának, igyekszik Kazahsztánban rendezni a krízist, távol Nyugat-Európától és Amerikától, de nem saját területén.
A gazdasági kilátások szempontjából az EGU egyelőre nem váltja be a reményeket. A problémák egy részét az okozza, hogy az orosz gazdaság roppant erős a többiekhez képest, ezáltal húzza is magával az orosz gazdaság változása a négy többi államot. Az Oroszország elleni nyugati büntetőintézkedések súlyos gondot okoztak és okoznak Moszkvának, így az öt állam (a felsoroltakon kívül még Fehéroroszország és Örményország) gazdasága nehezen tud külön utakat választani, egyedül érvényesülni.
Mikor Oroszország és Törökország között 2015 novemberében egy orosz vadászgép lelövése miatt megfagyott a viszony Kirgizisztán és Kazahsztán is kénytelen volt szembesülni azzal, hogy ez rájuk is hatással van, miközben mindkét állam jelentős kereskedelmi partnere Törökországnak. Ugyanúgy problémás lehet a Kínával való viszony, amely – minthogy Oroszország és Kína kapcsolata soha nem lehet méretüknél és ambícióiknál fogva kiegyensúlyozott – bizonyos esetekben választásra kényszeríti az ázsiai tagállamokat. Így például a Kína által annyira erősen támogatott Egy út – egy övezet-elv, amely kereskedelmi-közlekedési folyosót képzel el az EGU-tagok területén keresztül Európa és Kína között.
Az energia bűvöletében
A közép-ázsiai együttműködés egyik sarokköve az energia, így Vlagyimir Putyin orosz elnök tádzsikisztáni látogatásán is szó esett a többek között a békés célú nukleáris fejlesztésekről, valamint egy vízerőműről, amelyet Oroszország segítségével építettek, s mára az ország energiaszükségletének 12 százalékát ebből fedezik. A kazah–orosz együttműködés is az energia körül forog. Mindkét állam hatalmas gáz- és olajkészletekkel rendelkezik, de várhatóan nukleáris fejlesztésekbe kezdenek Kazahsztánban. A tárgyalások alapján Oroszország is részt vesz az Asztanában sorra kerülő világkiállításon, amelyen a fő téma épp az alternatív energia lesz. A mostani egyeztetésen az Oroszország nukleáris ügyeiért felelős ellenőrző szerv, a Roszatom elnöke, a kazah kormányfő, valamint a kazah uránbányászatért és -kereskedelemért felelős cég, a Kazatomprom képviselője vett részt. Oroszország Kirgizisztánban is rendkívül fontos szereplő, Kirgizisztán a kétezres évek óta próbál kedvezményes orosz hitelekhez jutni, hogy kihasználja hegyes-völgyes adottságait vízerőművek építésére, ám egyelőre a tervekből nem sok valósult meg.