Az éghajlatváltozásnak a tengerek biológiai sokféleségére gyakorolt kedvezőtlen hatását megannyi jelenség igazolja, de talán az egyik leglátványosabb a korallzátonyok pusztulása. A japán kormány kérésére született felmérés szerint az ország legnagyobb korallzátonyának alig több mint egy százaléka egészséges.
A japán Okinava sziget – félúton található Tajvan és a harmadik legnagyobb japán sziget, Kjúsú között – koralljain 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban is jelentős pusztulást észleltek.
Ha a korallzátonyok nem regenerálódnak, akkor nemcsak ezt az élőlényt veszítjük el, de az súlyos csapást jelentene a térség ökoszisztémájának egészére – mondta a japán környezetvédelmi minisztérium tisztviselője, Csihiro Kondo az AFP-nek. A korallzátonyok csak az óceán egy százalékát teszik ki, de a tengeri élet negyedének adnak otthont. A korallzátony turisztikai és halászati jelentősége is kiemelt.
A szakemberek a 68 négyzetkilométeres okinavai lagúna ezer pontjáról származó mintákat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a korallok alig 1,4 százaléka egészséges – 1991-ben ez az arány 14,6 százalék volt. Két közeli, apró szigeten végzett elemzés hasonló eredményre jutott. A jelenség oka a melegedő klíma, arrafelé a szokásosnál 1-2 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet. Ha visszaállna a korallok számára ideális környezeti állapot, akkor is évtizedek kellenének a virágállatok regenerációjához.
Míg Japán déli részén a szokatlan meleg, északon éppen ellenkezőleg, a szokatlanul hideg tengervíz miatt pusztulnak a korallzátonyok. A világ leg-északabbra található korallzátonyai Japán nyugati partvidékén húzódnak. Az ottani pusztulás oka, hogy a térségben idén szokatlanul hideg a víz, amelyet részben a Kurosio-áramlat irányának megváltozása okoz. Ez egy meleg áramlat a Csendes-óceán északnyugati részén, a szubtropikus délnyugat felől érkezve áramlik el Japán szigetei előtt – írta egy hónapja az MTI.
Az áramlási irány megváltozása segítette elő a mélyben lévő igen hideg víz felemelkedését.
Nem csak Japán zátonyai vannak veszélyben. A 2016-os év valamennyi koralltelep számára halálos volt. Az egyik legismertebb telep, az Ausztrália északkeleti partjai közelében található Nagy-korallzátony 94 százaléka károsodott két éve kisebb-nagyobb mértékben.
Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) 2011-es tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a világ valamennyi korallzátonya elpusztulhat 2050-ig, ha nem történik kedvező fordulat. Az emelkedő hőmérséklet, az óceánok vizének savasodása, a halászat, a környezetszennyezés mind a korallok ellen dolgozik.