A Brüsszelbe menekült Puigdemont szerint Madrid a katalán emberek megkérdezése nélkül oszlatta fel a kormányát.
Barcelona valójában Madrid heves tiltakozása ellenére függetlenségi referendumot szervezett, majd az eredmények fényében egyoldalúan kikiáltotta a széles körű autonómiát élvező gazdag térség függetlenségét. A spanyol központi kormány ezt követően feloszlatta a kormányt, és számos kabinettagot őrizetbe vett, a következmények elől megfutamodott Puigdemont és négy társa ellen pedig európai elfogatóparancsot adott ki. A spanyol hatóságok ugyan idővel visszavonták a Puigdemont és társai ellen kiadott európai elfogatóparancsot, Spanyolországban azonban még őrizetbe vehetnék őket lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények vádjával.
A hét perces videofelvételen a volt katalán elnök még arra kérte Madridot, hogy kezdjen „politikai tárgyalásokat” a függetlenségi pártokkal. Kijelentette: a katalánok felnőttek a demokráciához, és joguk van egy, szabad nőkből és férfiakat tömörítő köztársaság létrehozásához.
December 21-én tartották meg a Madrid által kiírt előrehozott választásokat, az egységpárti Állampolgárok (Ciudadanos) 37 mandátummal az új törvényhozás legnagyobb képviselőcsoportját alakíthatja meg, míg a külön induló függetlenségi pártok összesen 70 képviselővel megszerezték a többséget a törvényhozásban. Más tömörülések összesen 28 mandátumra tettek szert.
A spanyol miniszterelnök azt javasolta, hogy január 17-én tartsa meg alakuló ülését az új katalán parlament, ugyanakkor figyelmeztette a leendő katalán kormányt, hogy ne tegye ismét próbára a törvény hatalmát. Az alakuló ülésen megválasztják a parlament elnökét és vezetőségét, és attól számítva tíz napon belül kell meg kezdeni a vitát az új tartományi kormányelnök személyéről.
Rajoy azonban képtelenségnek minősítette azt a felvetést, hogy ez a személy ismét Carles Puigdemont leváltott katalán elnök legyen, és külföldről kormányozza a tartományt. A függetlenséget célul kitűző három párt kormányalakítási képességét beszűkíti, hogy megválasztott 70 képviselőjük közül 8-an vagy külföldre menekültek, vagy előzetes letartóztatásban vannak, és nélkülük nincs meg a parlamenti többség. Rajoy világossá tette: a kész a párbeszédre és az együttműködésre a leendő katalán vezetéssel a spanyol törvények keretein belül.