„Trump elnök határozott vezetésének hála, a béke megteremtése a Koreai-félszigeten ma már nem tűnik annyira lehetetlennek” – hangoztatta az ukrán elnök szerdán a Twitteren közzétett mikroblogjában.
Azt hangoztatta ugyanakkor: reméli, hogy az Egyesült Államok részéről a félsziget atommentesítéséért nyújtandó biztonsági garanciák esetében figyelembe veszik az Ukrajna biztonságát szavatolni hivatott egykori, úgynevezett budapesti memorandum hiányosságait.
Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe az aláíró nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét.
2014 tavaszán a memorandumot aláíró egyik állam, Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust robbantott ki Ukrajna keleti részében, a Donyec-medencében. Utóbbi esetében Moszkva tagadja, hogy köze lenne a válsághoz, amelyet Ukrajnán belüli belháborúnak, polgárháborúnak minősít, ezzel szemben Kijev azt külső, konkrétan orosz agressziónak nevezi.
A Krím elcsatolását Moszkva egy jogellenesen megrendezett és lebonyolított helyi népszavazás eredményével indokolja, viszont sem Kijev, sem az EU-, illetve a NATO-tagállamok nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország által végrehajtott annexióját.