Egy nappal a megjelölt határidő előtt beszolgáltatta fegyvereit a kormánynak a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szervezet. Összesen 7132 kézifegyvert regisztráltak, ám a lakosság szkeptikus. „A kolumbiaiak nagy része nem hiszi el, hogy a FARC összes fegyverét leadta volna” – mondta lapunknak Max Alberto Madrigal az észak-kolumbiai Medellínből, aki szerint az ország még bővelkedik a titkos fegyverraktárakban. „A békének hála, most rengeteg radikális és veszélyes ember sétálhat szabadon” – tette hozzá lemondóan.
Hatalmas kudarcot jelentett tavaly, amikor a békét legitimáló népszavazáson a nem voksok kerültek többségbe. A Nobel-békedíjjal jutalmazott Juan Manuel Santos elnöknek újra kellett tárgyalnia a megállapodást. Kolumbiában szinte minden családban akadnak áldozatai a mintegy fél évszázadig elhúzódó konfliktusnak, így nem csoda, hogy elégedetlenséget okozott a gerillákkal kesztyűs kézzel bánó béke. Az egyezmény szerint ugyanis a FARC tagjai a leszerelést követően részt vehetnek a politikában, és a büntetésük szinte elmarad. Bár a nemzetközi média sikerként mutatja be a békét, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság mintegy háromnegyede elégedetlen.
A kolumbiaiaknak az sem tetszett, hogy a békefolyamat zárt ajtók mögött zajlott. „A kormány elkövetett egy nagy hibát a tárgyalás során. Nem kérte ki a lakosság véleményét. A kolumbiaiak most szkeptikusak” – mondta Antonio Navarro Wolff független kolumbiai szenátor, egykori gerilla. A lakosság nagy része szerint a titkos tárgyalások komoly korrupciót takarnak. „Az ellenzék is igyekszik növelni a kétségeket. Számukra kedvező, ha a jövőre esedékes választások előtt növekszik a megosztottság a békefolyamat ellenzői és támogatói között” – tette hozzá a szenátor. Santos elnök népszerűtlensége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokan nem támogatják a békét: ha mellé állnának, azzal elismernék politikai vezetőként.
Ugyanakkor nem megkérdőjelezhető a megállapodás jelentősége sem: mióta folynak a béketárgyalások, jelentősen csökkent a FARC-hoz kapcsolódó erőszak az országban. „Az emberek többsége komoly változást érzékelhetett az életében” – fogalmazott Héctor Riveros.
A kolumbiai politikai elemző szerint „a béke megengedte a kolumbiaiaknak, hogy más problémákkal foglalkozzanak, mint a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, és persze a többi fegyveres szervezet”.
Két megállapodás
A mintegy ötven évig tartó konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak és 60 ezren sebesültek meg, 6,9 millióan menekültek el otthonukból szerte Kolumbiában. Ennek a fél évszázados kilátástalan küzdelemnek vetett véget a kormány és a FARC között kétszeri nekifutásra létrejött békemegállapodás, amelyet tavaly november 12-én hoztak tető alá a kubai fővárosban, Havannában. Ez azonban nem tér el jelentősen az első – népszavazáson elutasított – változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon. „Törvényes és demokratikus mozgalomként folytatjuk, amely kizárólag legális, fegyvertelen és békés úton fejti ki ideológiai, politikai, szervezeti és propagandatevékenységét” – közölte a keddi hivatalos ünnepségen a gerillaszervezetben Timochenko néven ismert Rodrigo Londono, a FARC legfelsőbb vezetője. (MTI)